Jelen korunkban, még ha kevésbé jártas is valaki az irodalom területén, Edgar Allan Poe nevét biztosan hallotta már legalább egyszer. A modern amerikai irodalom megteremtője, novellista, költő, nem utolsó sorban a detektívregény feltalálója. Amilyen színvonalas életművet hagyott maga mögött, élete és sorsa annyira volt megpróbáltató és küzdelmes. Nem utolsó sorban igazi íróként halt meg, egy nyitott könyvet hagyott ránk: mégpedig saját halálának rejtélyét.
Poe 1809. január 19.-én született Bostonban, és 1849. október 7-én, a hajnali órákban halt meg a Washington State Hospitalban, Baltimore-ban. A furcsasága a történetnek abban rejlik, hogy a mai napig vitatott, hogy hogyan és miért került Baltimore-ba, illetve a halálának körülményei sem teljesen egyértelműek.
1849. szeptember 28-án a már Richmondban élő Edgar Allan Poe Baltimore-ba érkezett, azonban, hogy hova ment és mit csinált a következő öt napban, az sosem lett feltárva, és valószínűleg nem is lesz. Egy feltevés szerint a választások miatt ún. “cooping” áldozata lett (ez egy olyan választási csalás, amely valamilyen szempontból kiszolgáltatott embereket használt arra, hogy alkohol vagy más szer hatása alatt a támogatni kívánt pártokra szavazzanak az áldozatok), más szerint kirabolták és szimplán megverték, de az alkohol túlzott fogyasztását sem zárták ki a kutatók.
Október 3-án Poe egyik barátja levelet kapott egy bizonyos Joseph W. Walkertól, melyben azt olvashatjuk, hogy a negyedik választókerület környékén talált rá a mi költőnkre levert, illetve zavart állapotban, ezért azonnali segítségnyújtásra kérte a barátot. Először egy szállóba vitték, ahonnan a már említett Washington State Hospitalba szállították át, ahonnan már sosem jött ki.
A halála előtti napokban már nem javult az állapota. Az költőt kezelő Moran doktor leveleiből és visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg Poe utolsó napjait, amiket azonban fenntartásokkal szabad csak kezelni, ugyanis Moran később hírnévszerzésre és vagyongyarapításra használta e költő tragikus sorsát. Halálának hivatalos oka vértolulás (hirtelen magas vérnyomás) az agyban, ezt csak utolsó szavai tudták megelőzni, melyek a következők voltak: „Uram, segítsd meg gyenge lelkemet!”
A legvalószínűbb magyarázatnak a kutatók a már említett cooping mellett Poe alkoholizmusát tekintik. Különböző forrásokból megtudhatjuk, hogy az ital visszatérő elemként járta át a költő életét, azonban ezekből az is kiderül, hogy nem egyértelműen volt alkoholista, sokkal inkább időszakosan jelent meg nála az ivás, többek közt egyik munkahelyéről is emiatt rúgták ki.
Egy spekuláció szerint Poe-ban az öngyilkos hajlam olyan szintekig jutott tragikus sorsa és szegénysége miatt, ami a teljes bódultságba, majd később halálába vezette a költőt. Műveiben valóban olvashatunk lelke kilátástalanságáról és fájdalmáról (A holló), azonban egyes munkáiban legalább ennyire van középpontban az élethez való ragaszkodása (A kút és az inga), tehát alkotásai sem teszik egyszerűbbé a rejtély megoldását.
Edgar Allan Poe halála legalább annyi kérdést tartogat magában, amennyi élményt szerezhetünk munkáinak olvasásával. Ebben a cikkemben szándékosan hagytam ki életének fontos állomásait, mivel ezzel szeretném ösztönözni az olvasókat, hogy ássák bele magukat a témába, keressék a kérdésekre a megfelelő válaszokat Poe életében, illetve műveiben egyaránt.
