Annak, aki június 29-én látogat el Rómába, különleges látványban lehet része az Angyalvár környékén: este a pápai erőd tetejéről rakéták százai repülnek a magasba és kápráztatják el színeikkel az összegyűlt embereket. A tűzijáték sajátossága, hogy a ragyogó testek legyező alakban, egyszerre repülnek fel. Bár úgy tűnhet, hogy ez az esemény, amellyel Róma védőszentjeit, Szent Pétert és Szent Pált szokták ünnepelni, a modern kor szüleménye, valójában az angyalvári tűzijáték több mint 500 éve része a római hagyománynak.
A Girandola eseményét először 1481-ben, IV. Szixtusz pápa – aki egyébként a Sixtus-kápolna építtetője is – rendeletére tartották meg. Utódai, a soron következő pápák átvették a tűzijátékok fellövésének hagyományát, és nemcsak Szent Péter és Pál ünnepén kápráztatták el vele a városlakókat, hanem húsvétkor és a pápaválasztásokkor is.
A névadó tűzijáték, a girandola megalkotását a hagyomány Michelangelo Buonarroti-nak tulajdonítja, bár magától a művésztől nem maradtak fenn források, például látványtervek, amelyek ezt a feltételezést igazolnák. Egy Rómát kutató művészettörténész, Elizabeth Lev szerint van egy könyv, amely talán bebizonyíthatná a teória valódiságát, ez a mű pedig Vannoccio Biringuccio De la Pirotechnia című írása. A könyv tematikája a kohászat, de az utolsó fejezete a tűzijátékokról szól. Biringuccio a könyv írásakor, 1536-ban Rómában élt és a pápa szolgálatában állt, akárcsak mint Michelangelo, aki akkoriban festette az Utolsó Ítéletet. Lev szerint nem elképzelhetetlen, hogy a kohász Biringuccio tanácsért fordult a művészhez a tűzijátékok színét és látványát illetően.
A 17. században a girandola tervét egy híres barokk szobrász és festő, Giovanni Lorenzo Bernini fejlesztette tovább. Neki köszönhető a tűzijáték mai kinézete, a legyező-alakban, egyszerre fellőtt rakéták látványa, amely egy szökőkútra vagy akár egy vulkánkitörésre is emlékeztetheti a nézőt. Az utóbbival való hasonlóság nem a véletlen műve, Berninit a munkája során a szicíliai Stromboli vulkán kitörései ihlették.
A rendkívüli tűzijátéknak Európa-szerte híre terjedt, rengetegen látogattak el a városba, hogy szemtanúi lehessenek. A látogatók sorában sok művész is volt, akik festményeken, metszeteken és még versekben is megörökítették a nem mindennapi látványt. Az ismert angol író, Charles Dickens is volt olyan szerencsés, hogy megnézhette a Girandolát az 1844-45-ös itáliai útja során, élményeiről a Pictures from Italy című írásában számolt be.
Több kisebb megszakítással a Girandolát egészen a 19. század végéig megtartották, amikor is azért szüntették meg, mert a rakéták jelentős kárt okoztak az Angyalvár termeiben. 2008-tól viszont újra megrendezik, hogy a város ismét a régi módon ünnepelhesse meg a védőszentjeit.
