Az Unióban a férfiak átlagosan 13 %-kal keresnek többet, mint a nők. Az Európai Bizottság 2023/970/EU irányelve ezt a problémát kívánja megoldani.
Ennek értelmében részletes jelentésre kötelezi a közép- és a nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Beleértve azt is, hogy milyen arányban részesülnek a nemek kiegészítő bérelemekben mint a bónusz, továbbá, hogy milyen a férfi-női arány egyes bérsávokban. Ha a bérkülönbség 5%-os, illetve ezt meghaladó, mélyebbre ásó vizsgálatokat kell folytatni, emellett pedig egy, a problémát orvosló intézkedési tervet kell kidolgozniuk.
A Bizottság tisztában van vele, hogy a legtöbb cég tudja, hogy fennáll-e a nemek közötti bérszakadék problémája. Az irányelv azt a célt szolgálja, hogy tegyenek valamit az ügy érdekében.
Az alkalmazottak jogait is tágítják, hiszen részletes adatokat kérhetnek arról, hogy az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégáknak mennyi a fizetése. Ezt aztán összevethetik a saját bérükkel és amennyiben indokolatlan különbséget vesznek észre, bírósági pert indíthatnak az adott munkaadó ellen.
Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kell, hogy átültessék a saját jogrendszerükbe, így természetesen Magyarország is érintett. Az első jelentéseknek 2027. június 7-ig kell elkészülniük. A 250 vagy több alkalmazottat foglalkoztatók évente kötelesek jelenteni. A 150-249 főt alkalmazóknak pedig háromévente. A legnagyobb kivételt azok a vállalatok képezik, melyeknek 100-149 alkalmazottja van. Nekik ugyanis 2031. június 7-ére kötelező az első jelentés elkészítése, azt követően minden három évben ismételve azt.
Felmerülhet a kérdés, hogy valóban ennyire fontos egy ilyen szigorú irányelv bevezetése? Nos, a válasz igen. Ugyan 1957-ben a Római Szerződés bevezette az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét, a probléma továbbra is fennáll. Ugyanis a szabályozás még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban az tényleg megvalósul, illetve az még nem törli el a nemekről kialakult káros sztereotípiákat.
Az Európai Parlament által közzétett cikk szerint a nők több órányi fizetetlen munkát végeznek, ez alatt a gyermekgondozást és a házimunkát kell érteni. Ez a fizetett munka végzésétől veszi el az időt. Emellett, ha a fizetett és a fizetetlen munkavégzések idejét összeadjuk, a nők több órát dolgoznak hetente, mint a férfiak. Ennek oka, hogy bár már a nők is dolgoznak, továbbra is átlagosan rájuk marad a házimunka nagy része, vagy akár egésze is.
Sok nő továbbá félbehagyja karrierjét gondozói vagy családi kötelezettsége miatt. Sokszor ezután lefokozzák, vagy akár el is bocsájtják őket. Ezen kívül még a munkaadók, bár nem szabadna, megkérdezik a hölgyeket arról, hogy van-e gyermekük, ha van, hány évesek, illetve, hogy terveznek-e gyermeket vállalni, ezzel ismét hátrányos helyzetbe hozva őket.
Egy Eurostat által közzétett statisztika szerint a nemek közötti bérszakadék 2021-ben Észtországban (20,5%), Ausztriában (18,8%), Németországban (17,6%) és Magyarországon (17,3%) a legmagasabb. Luxemburg megszüntette a bérkülönbséget, más országok pedig visszaszorították azt. Például 2021-ben Romániában ez a szám 3,6%, Szlovéniában 3,8%, Lengyelországban pedig 4,5% volt.
Elmondható tehát, hogy a Bizottság irányelve fontos, de ennél még is fontosabb, hogy megértéssel és kedvességgel forduljunk az ellenkező nem felé, meghallgatva mind a férfiak, mind a nők problémáit.
