Big Ben, Fish & Chips, Stonehenge, Globe, Manchester, Buckingham Palace, Harry Potter Studio. Kevés ember van Magyarországon és az egész világon, aki ne vágyna arra, hogy elmenjen az Egyesült Királyságba, és megtekintse ezeket a látványosságokat. Az ország azonban azon túl, hogy rengeteg látványosságot kínál a látogatóknak, politikailag is rendkívül nagy jelentőséggel bír - elsősorban Európán belül.
A második világháború után egyértelművé vált a kis európai országok számára, hogy a talpraállás érdekében szükséges a gazdasági együttműködés. 1952-ben létrejött az Európai Szén- és Acélközösség, melynek Nagy-Britannia ekkor még nem volt a tagja. Az első bővítésre 1973-ban került sor, az ország ekkor csatlakozott az Európai Közösségekhez. 1993-ban a maastrichti szerződés létrehozta az Európiai Uniót, így gazdaságiból egy politikai közösség alakult.
A kritikák szerint az ország mindig csak félszívvel volt tagja az EU-nak. Kimaradt a valutaunióból, nem volt tagja a schengeni övezetnek, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolata a kezdetektől fogva ingoványos talajon mozgott. Az 1973-as csatlakozást követően 2,5 évvel népszavazást rendeztek arról, hogy az ország az Európai Közösségek tagja maradjon-e. Az 1975 júniusában megtartott népszavazáson a brit választók ⅔-a a közösségi tagság fenntartása mellett döntött.
A 2008-as világválságot követően felerősödött a brexit gondolata a lakosság körében. David Cameron brit miniszterelnök 2013-ban bejelentette, hogy amennyiben az ő pártja marad kormányon, legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról. Miután megnyerték a 2015-ös választásokat, a következő évben megtartották a nem ügydöntő jellegű népszavazást, melyen végül a résztvevők 51,89 százaléka a kilépésre voksolt. Az Egyesült Királyság parlamentjének jóváhagyásával az új miniszterelnök, Theresa May 2017 márciusában jelentette be az ország EU-ból való kilépési szándékát a lisszaboni szerződés 50. cikke alapján.
A Brexit tárgyalások 2017 júniusában kezdődtek. Összetett kérdéseket kellett megoldani, de a prioritás az Egyesült Királyság rendezett kilépésének biztosítása volt annak érdekében, hogy a bizonytalanságot és a zavarokat csökkentsék. 2020. január 30-án az EU megerősítette a kilépésről rendelkező megállapodást, ami 2020. január 31-én (közép-európai idő szerint) éjfélkor hatályba lépett, és az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. Ezzel megkezdődött a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való távozása elsősorban gazdasági következményekkel jár, azonban mind személyi, mind jogi fronton fellelhetőek egyedi fordulatok. Felmérések bizonyítják, hogy a brexit gyengítette a brit gazdaság eredményeit, 2021-ben még India is lehagyta GDP-ben. Az elmúlt 3 évben kétszer került sor a miniszterelnök leváltására. Ez a bizonytalanság azt szülte, hogy a brexit-ellenes tábor felerősödött. Egy felmérés szerint, melyben több mint 4000 korábban brexitre szavazó embert kérdeztek meg, csupán a szavazók 18%-a gondolja azt, hogy a kilépés sikeres volt.
Rendkívül fontos megemlíteni Észak-Írország és az EU kapcsolatát. Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával: Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Wales) esetében megváltoztak a ki- és beutazás szabályai, valamint a Nagy-Britanniából érkező, illetve oda tartó termékek is vám- és áfa-kötelessé váltak. Észak-Írországgal kapcsolatban továbbra is az EU vám, áfa és statisztikai jogszabályait kell alkalmazni.
A brexit következményei azonban ránk is kihatnak, 2024-től ugyanis kötelező lesz a vízum, anélkül nem lehet belépni az országba (ez alól a szabály alól a már letelepedett EU-s állampolgárok felmentést kapnak.)
Azt megjósolni, hogy mi lesz a jövőben, lehetetlen. Sokatmondó viszont, hogy a brexit fő „reklámarca”, az egykori UKIP-vezető Nigel Farage 2023 májusában elismerte, hogy a brexit elbukott. A visszalépés tehát nem kizárt. Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint, ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná. Erről spekulálni azonban most még felesleges. Mindössze 3 év telt el az átmeneti időszak óta, az esetleges visszalépés is csak évtizedek múlva valósulhatna meg.
