A második világháború főpróbája. Így emlegetik a 1936 és 1939 között lezajlott spanyol polgárháborút, mely a huszadik század egyik legvéresebb belpolitikai konfliktusa volt.
1931-ben XIII. Alfonz király lemondott a trónról, az országban pedig kikiáltották a köztársaságot. A balközép kormány demokratikus reformjai azonban feszültséget keltettek a hagyományosan vallásos és monarchikus társadalomban. Ezt követően egy jobboldali kormány került hatalomra, ami visszavonta az intézkedéseket, a tömegmegmozdulásokat pedig leverték. Ennek hatására az 1936-os választásokat az ekkor alakult baloldali Népfront nyerte.
A jobboldal azonban nem törődött bele a vereségébe, s ez év júliusában Francisco Franco irányításával Marokkóban fellázadt a kormány ellen, megkezdve ezzel a közel három évig tartó háborút. Az ország kettészakadt a hatalmon lévő kommunista kormányra és a monarchisták, liberalisták, valamint szélsőjobboldaliak alkotta Falange-ra. A lázadók főparancsnoka Franco tábornok lett, aki Caudillo-nak, vagyis vezérnek nyilvánította ki magát.
A Szovjetunió, Németország és Olaszország is igyekezett a saját igénye szerint formálni a konfliktus eseményeit. Az államok a különféle alakulatok és légiók mellett technikai segítséget juttattak Spanyolországba. Gyakorlatilag itt tesztelték hadi fejlesztéseiket, emiatt tekintik sokan az II. világháború főpróbájának.
A nacionalistáknak már az elején fontos volt, hogy északi és déli területeiket összekapcsolják, melyet augusztusra el is értek. Novemberre egészen Madridig jutottak, de a fővárost csak a polgárháború végén sikerült elfoglalniuk. 1937-ben Franco csapatai hatalmuk alá kerítették Málagát és Baszkföldet. A köztársaságiak több offenzívával is igyekeztek visszaszorítani a lázadó erőket, ám erőfeszítéseiket nem sok siker koronázta.
A következő évben a lázadók elérték a Földközi-tengert, ezzel pedig két részre vágták a kommunisták ellenőrzése alatt álló területet. A nacionalista térnyerést látva a köztársaságiak békét kértek, de Franco csak a feltétel nélküli fegyverletételt fogadta volna el, így az összecsapások folytatódtak. Az év második felében egy több hónapig tartó állóháború alakult ki az Ebro-folyó mentén. A harcokból végül a nacionalisták kerültek ki győztesen, ez pedig a háború sorsát is eldöntötte.
A sikereken felbuzdulva Franco támadást indított Katalónia felé, s egy hónap alatt el is foglalta a területet. Bár Franciaország és Nagy-Britannia a be nem avatkozás politikáját követte, 1939. február 27-én elismerte a Franco-kormányzatot. A nacionalisták március végén offenzívát indítottak a főváros és a maradék kommunista irányítás alatt álló terület ellen, és kevesebb, mint egy hét alatt elfoglalták valamennyit. A köztársaságiak április 1-jén megadták magukat, a fővárosba vonult Franco pedig rádióbeszédben jelentette be a polgárháború végét.
A háború óriási veszteségekkel járt. Áldozatainak számát 600-800 ezerre, az emigránsokét 300-400 ezerre becsülik. A megtorlások idején tízezreket végeztek ki és több, mint 200 ezer főt börtönöztek be.
Az országban harmincöt éven keresztül volt nyílt katonai diktatúra, és bár a monarchiát 1947-ben visszaállították, Franco élete végéig a „király nélküli királyság” régense maradt. Utódjának XIII. Alfonz unokáját, János Károlyt nevezte meg, így halálát követően, 1975-ben ő került a trónra. Egészségügyi állapotára hivatkozva János Károly 2014-ben lemondott fia, a jelenleg is uralkodó VI. Fülöp javára.
A polgárháború a művészvilágot is megihlette. Minden idők egyik leghíresebb háborús képe a magyar származású Robert Capa A milicista halála című alkotása. A fénykép Federico Borrell García, köztársasági katona 1936-os halálának pillanatát ábrázolja, melyen látszik, hogy a férfi hátraesik, mert találat érte. Pablo Picasso híres alkotása a Guernica, a baszk település 1937-es bombázására készült válasz, mely abban az évben képviselte is Spanyolországot a párizsi Világkiállításon. Ezek mellett az irodalom területén is több alkotás állít emléket az eseményeknek. Ernest Hemmingway, George Orwell és Radnóti Miklós művei között is találhatunk olyanokat, melyeket a polgárháború ihletett.
