1925-ben, a Tenessee állambeli Daytonban hatalmas vihart kavart a „Majomper” néven elhíresült bírósági per, melyben John Thomas Scopes 24 éves középiskolai tanárt a Butler-törvény megsértésével vádolták. A törvény alapján büntethetőek voltak azok a tanárok, akik a bibliai teremtéstörténet helyett a darwini evolúcióelméletet tanították. Az ügy érdekességét a tudomány és a vallási fundamentalizmus szembenállása adta. Ez a feszültség nagyban meghatározta a 20. század eleji Amerikai Egyesült Államok társadalmát.
Darwin 1859-ben írta meg A fajok eredete című munkáját, melyben az evolúció elméletének alapjait rakta le. Ez sokáig nem érdekelte az emberek többségét. 1925-ben John Washington Butler állami képviselő (a Világ Keresztény Fundamentalistái Szövetségének elnöke) törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az oktatásból mindent száműzzenek, ami a bibliai tanításokkal ellentétes.
Az ügy közvetlen előzményét tehát a Tenessee államban, 1925-ben elfogadott Butler-törvény jelentette, mely megtiltotta az evolúcióelmélet, vagyis az ember más fajoktól származtatásának oktatását az állami iskolákban, arra hivatkozva, hogy az ellentétes a bibliai teremtéstörténettel. A vita kiélesedéséhez az vezetett, hogy míg egyesek örömmel fogadták a keresztény értékek védelmét, mások a szólásszabadság korlátozását sérelmezték.
A nagy per 1925. május 10-én vette kezdetét a mindössze 1800 főt számláló Daytonban. A kisvárost ellepték az újságírók, akik folyamatosan tájékoztatták a nagyvilágot az eseményekről. William Jannings Bryan ügyész azért emelt vádat John Thomas Scopes ellen, mert Scopes az evolúcióelméletről beszélt a diákjainak. Ezzel tudatosan vállalta, hogy felhívja a figyelmet a Butler-törvény alkalmazásának problémáira. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) beállt Scopes mögé, mivel kifejezetten olyan ügyet keresett, amivel jogi úton megtámadhatja a törvényt, annak alkotmányellenességére hivatkozva. Mindezek, valamint William Jannings Bryan ügyész és Clarence Darrow, Scopes védelmét ellátó ügyvéd szembenállása miatt hatalmas figyelem hárult a perre. Bryan, háromszoros elnökjelölt amerikai politikus és keresztény fundamentalista, az evolúcióelmélet ellen, míg Darrow, aki szakszervezeti és büntetőügyeivel vált kora ismert ügyvédjévé, az evolúcióelmélet és tudományos szabadság mellett állt ki.
A per akkor csúcsosodott ki, amikor Darrow tanúként hívta William Jennings Bryan ügyészt, hogy a Biblia szó szerinti értelmezéséről valljon. Azzal, hogy az ügyész a védelem tanújává vált, a per még inkább színházi jelleget öltött, és növelte a média általi érdeklődést. W. J. Bryan a tanúként történő kihallgatása során, az ott elhangzottak hatására szinte teljesen összeomlott, és néhány nappal később meg is halt. Az igazságszolgáltatás elfogultsága miatt bizonyítékokat rekesztettek ki, többek között az ügyész feljebb említett tanúként történő kihallgatását. Végül Darrow maga kérte védence elítélését a fellebbezés reményében. Scopes-t, mivel megsértette a Butler-törvény szóban forgó rendelkezését, 100 dolláros büntetéssel sújtották. A pénzbüntetés végül sosem lett megfizetve, mert két évvel később a tennessee-i legfelsőbb bíróság eljárási hibák miatt megsemmisítette az ítéletet, a fellebbezés és a tárgyalás újranyitásának kizárásával.
A per hatásai és következményei azonban jelentősek voltak. A nagy figyelem, mely a pert övezte, valamint az Amerikai Polgári Szabadságjogok jelenléte hozzájárult az evolúcióelmélet terjedéséhez, és felhívta a figyelmet az oktatás reformjának szükségességére. Négy évtizeddel később, 1968-ban, hasonló per zajlott le Arkansasban, ahol az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az evolúcióelmélet tanításának tiltása alkotmányellenes.
Akinek a téma felkeltette az érdeklődését, ajánlom Stanley Krames „Aki szelet vet” című, 1960-ban készült filmjét, amelyben kiválóan dolgozta fel a „majompert”, többek között a kor olyan nagy nevű színészeinek szereplésével, mint Gene Kelly vagy Spencer Tracy.
