Az összeesküvés-elmélet (angolul: conspiracy theory) vagy más néven konspirációs teória, röviden konteó egyes társadalmilag jelentős eseményeket, bizonyos történelmi jelenségeket, vagy akár a történelem egészét egy bizonyos embercsoport összeesküvése eredményének nyilvánítja, akik ezt a folyamatot irányítják. Olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport vagy ember áll, a Wikipédia fogalommeghatározása alapján.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság által közzétett kutatás szerint az emberek hajlamosak lehetnek hinni az összeesküvés-elméletekben, ami személyiségjegyek és motivációk kombinációjából adódik. Többek között abból, hogy erősen támaszkodnak az intuíciójukra, ellenségeskedést és felsőbbrendűséget éreznek másokkal szemben, és fenyegetést érzékelnek a környezetükben.
A kutatók megállapították, hogy az embereket összességében az az igény motiválta az összeesküvés-elméletekben való hitre, hogy megértsék és biztonságban érezzék magukat a környezetükben, valamint az az igény, hogy úgy érezzék, az a közösség, amellyel azonosulnak, felsőbbrendű másoknál.
Annak ellenére, hogy sok összeesküvés-elmélet látszólag tisztánlátást vagy egy feltételezett titkos igazságot nyújt a zavaros eseményekkel kapcsolatban, a lezárás iránti igény vagy a kontroll érzése nem volt a legerősebb motiváció az összeesküvés-elméletek támogatására. Ehelyett a kutatók találtak némi bizonyítékot arra, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel hittek bizonyos összeesküvés-elméletekben, ha a társas kapcsolatok motiválták őket. Például azok a résztvevők, akik társadalmi fenyegetést érzékeltek, nagyobb valószínűséggel hittek az eseményeken alapuló összeesküvés-elméletekben, például abban az elméletben, hogy az amerikai kormány tervelte ki a szeptember 11-i terrortámadásokat, mint abban az elvont elméletben, hogy a kormányok általában azt tervezik, hogy kárt okoznak polgáraiknak a hatalom megtartása érdekében.
"Ezek az eredmények nagymértékben illeszkednek egy nemrégiben kidolgozott elméleti keretrendszerhez, amely szerint a társadalmi identitás motívumai vezethetnek ahhoz, hogy az összeesküvés-elmélet tartalma vonzóvá válik, míg azok az emberek, akiket az egyediség érzésének vágya motivál, nagyobb valószínűséggel hisznek a világ működéséről szóló általános összeesküvés-elméletekben." - írja, Shauna Bowes, az Emory Egyetem klinikai pszichológia doktori hallgatója.
A kutatók azt is megállapították, hogy bizonyos személyiségjegyekkel rendelkező emberek, például akikre jellemző a másokkal szembeni ellenségesség és a magas szintű paranoia, hajlamosabbak az összeesküvés-elméletekben hinni. Azok, akik erősen hittek az összeesküvés-elméletekben, nagyobb valószínűséggel voltak bizonytalanok, paranoiásak, érzelmileg ingatagok, impulzívak, gyanakvók, visszahúzódóak, manipulatívak, egocentrikusak és excentrikusak is.
A legnépszerűbb összeesküvés-elméletek közé tartoznak a következők:
- A Holdra szállás nem történt meg
- Egy titkos társaság uralja a világot
- A 9/11 egy „inside job” (belső munka) volt
- John F. Kennedy gyilkossága a CIA műve volt
- A Föld lapos
- Chemtrail
A mesterséges intelligencia előretörésével – akármennyire hihetetlen – az AI konteók is kezdenek napvilágot látni. Ezért megkérdeztem jóbarátomat, a ChatGPT-t, hogy hogyan lehet védekezni az összeesküvés-elméletek ellen:
„Az összeesküvés-elméletek elleni védekezés többféle megközelítést igényel. Itt van néhány tipp, hogy hogyan lehet hatékonyan megvédeni magunkat és másokat az összeesküvés-elméletek által terjesztett téves információktól:
- Fejleszd a kritikus gondolkodást.
- Ellenőrizd az információ forrását.
- Ismerd fel a megbízható hírforrásokat és a megbízhatatlan forrásokat.
- Növeld a tájékozottságot.
- Legyél türelmes és empátiás.
- Legyél jó példa.
- Vegyél részt közösségi tevékenységekben.
- Tanulj és képezd magad folyamatosan.”
