Egyetemistaként nem biztos, hogy a nyugdíj lenne az a téma, ami meghatározza a mindennapjainkat, amivel nincs is semmi probléma. Azonban van egy pár dolog, amellyel érdemes tisztában lenni. Hogyan épül fel a magyar nyugdíjrendszer? Mekkora nyugdíjra számíthatunk? Mit tehetünk, hogy magasabb legyen a saját nyugdíjunk?
A magyar nyugdíjrendszer alapjait a társadalombiztosítás tartja fent. Magyarországon minden aktívan és hivatalosan bejelentett alkalmazotti vagy vállalkozói jövedelemmel rendelkező személy tagja ennek a társadalombiztosítási közösségnek, amelyben törvény által megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.
Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után nyugdíjra az államtól. Ennek mértékét elsősorban a munkában eltöltött idő és az aktív munkavállalóként keresett bejelentett jövedelem határozza meg. Így aki hosszabb ideig volt munkában és többet keresett, annak magasabb nyugdíj is jár. Gyakori tévhit, hogy a nyugdíj mértékének meghatározásánál csupán a nyugdíjba vonulás előtti 5 évi jövedelmünk számít, amely nem igaz, mivel az egész életünkben megszerzett szolgálati idő lesz az irányadó.
Felosztó-kirovó nyugdíjrendszer – mekkora nyugdíjra számíthatunk?
A felosztó-kirovó rendszer az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Tehát minél több aktív dolgozó van, annál több lesz a munkavállalói járulék és annál magasabb lesz a nyugdíj. A magyar kiöregedő társadalom nem tesz jót ennek a rendszernek, ugyanis folyamatosan növekszik a nyugdíjra jogosult lakosság, miközben a fiatal, járulékfizető népesség egyre csökken.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a várható élettartam növekedése is Magyarországon, amely további jelentős terhet ró a nyugdíjrendszerünkre. Az Európai Gazdasági Bizottság egy korábbi tanulmánya szerint akár 72 évre is fel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés ne csökkentse jelentősen az idősek megélhetését.
Azt, hogy milyen nyugdíjra számíthatunk majd nyugdíjasként, elég nehéz megbecsülni. Adatok alapján láthatjuk, hogy a függőségi ráta (megmutatja, hogy egy aktív munkavállalóra mennyi nyugdíjas eltartott jut) évről-évre magasabb értékeket mutat, az elmúlt 26 évben folyamatosan nőtt. Fontos megjegyezni, hogy ez a probléma nem csak Magyarországon van jelen, egész Európát érinti. A helyzet megoldása továbbra is problémát okoz, annak ellenére, hogy számtalan próbálkozás történt már az ügy érdekében. Lehetséges megoldások között van a járulékok emelése, a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíj csökkentése és az állami támogatással történő öngondoskodás.
Ha ennyire reménytelen a helyzet, érdemes egyáltalán bármit tenni az érdekében?
Természetesen igen! Mivel minél hamarabb kezdünk el megtakarítani, értelemszerűen annál hamarabb érkezhetünk el ahhoz a célösszeghez, amellyel nyugdíjasként már kényelmesen elboldogulhatunk. Számos módon kezdhetjük meg a takarékoskodást nyugdíjas korunkra, érdemes ezeket a lehetőségeket átvizsgálni, hogy megtalálhassuk a számunkra legcélszerűbb megoldást.
