Mi is az a graffiti? Falfirka, felirat, rajz, felületfestés, általában politikai, szatírikus vagy komikus tartalommal. Léteznek művészi jellegűek, vagy olyan művészek, mint például Banksy, aki graffitijei által szerzett magának világhírnevet. De honnan ered mindez? Mi volt az elődje a Filatorigát hévmegállóban is fellelhető festékflakonokkal készült ábrázolásoknak, arcképeknek, vagy gyakran semmitmondó neveknek?
Csakúgy, mint napjainkban, az ókor embere is szerette otthagyni kéznyomát ott, ahol az lehetséges volt. Sok ilyen lelet mára fontos archeológiai értéket képvisel, ami betekintést ad az akkori mindennapokba, az adott személy gondolataiba, számára legfontosabb, feljegyzendő információkba, vagy csupán humoros feljegyzéseibe.
A legtöbb ókori lelet Pompeii város romjai között található, ahol eddig több, mint 11.000 darab feliratot tártak fel. Tagadhatatlan, hogy obszcén firkák nagy terjedelemben fordultak meg a falakon, különösen bordélyházak környékén, de ezeket mellőzve, olvashatunk pár szintén gúnyolódó, érdekes, vagy csupán elmélkedő gondolatot az ókori Itália emberétől, aki igencsak szerette magát harmadik személyben feltüntetni:
Egy bár falán: Mi, a két örökké jó barát, itt jártunk. Ha tudni akarod neveinket, mi vagyunk Gaius és Aulus.
Egy ház oldalán: Gaius Sabinus üdvözli Statiust. Utazó, egyél kenyeret Pompeii-ben, de Nuceriába menj, ha inni szeretnél. Nuceriában jobb az ivászat.
Egy ház falán a Cuspius Piansán: Néró császár pénzügyeinek intézője szerint: az itteni étel maga a méreg!
A színházak utcáján: Egy bronzüst eltűnt a boltomból. Bárki, aki visszahozza, 65 sesterciában részesül. További 20-at adok annak, aki informál a tolvaj személyéről.
A gladiátor barakk falán: Április 19.-én kenyeret sütöttem.
Cosmus és Epidia ház falán: Aufudiusz itt volt. Viszlát.
Természetesen Itáliában virágzott a költészet, így elengedhetetlen néhány érzelmesebb alkotás megosztása is az olvasókkal:
A Pinarius ház átriumán: Bárki, aki kételkedik Vénusz létezésében; nézzen rá a barátnőmre!
A Scienziati ház falán: Te kegyetlen Lalagus, miért nem szeretsz viszont?
Nocera Necropolison, egy sírkövön: Legfeljebb egy órára pecsétgyűrű szeretnék lenni, hogy az aláírásoddal együtt hagyhassak csókokat mindenhol.
A bazilika falán: A szerelem diktál nekem, miközben írok, és Cupido mutatja az utat, de inkább haljak meg, ha Isten azt akarja, hogy nélküled éljek.
Szintén ugyanazon bazilika falán: Csodállak, óh fal, hogy nem omoltál még össze megannyi író megannyi otrombasága alatt.
Sokakat megmosolyogtatnak már azok a nyomok is, amik a közelmúltból, 20-50 év távlatából néznek vissza ránk. A régi iskolapadba vésett kezdőbetűktől kezdve, régi vagy elhagyatott épületek homályában megbújó, valaha valaki számára fontos üzenetek rejtőznek a városunkban, az országban, sőt, szerte a világon. Azonban van valami meghökkentő, és egyben csodálatos is abban, amikor több ezer éve élt emberek kéznyomát ismerhetjük meg, sőt, képesek vagyunk megérteni is őket, realizálva, hogy habár a világ rendkívüli gyorsasággal fejlődik, mi, emberek, éppoly keveset változunk.
