Az Európai Tanács 2019. június 25-i 2019/1111 rendelete a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről. A rendelet lényege, hogy a tagállamok bíróságainak a joghatásuk gyakorlásakor a nemzeti joggal és eljárásokkal összehangjában biztosítaniuk kell, hogy ez ítélőképessége birtokában lévő gyermek valódi és tényleges lehetőséget kapjon arra, hogy az eljárás alatt akár közvetlenül, akár képviselőn vagy megfelelő szerven keresztül szabadon kifejezhesse véleményét. Továbbá, amennyiben a bíróság a fent említett joghatását gyakorolva lehetőséget biztosít a gyermeknek az e cikk szerinti véleménynyilvánításra, a gyermek korára és érettségi fokára figyelemmel kellően tekintetbe kell vennie a gyermek véleményét.
A rendelet 2022. augusztus 1-én lépett hatályba Magyarországon, erre tekintettel a Ptk. 4:171 § (4) bekezdése is módosult. A szabályozás előzményei a nemzetközi és uniós joggyakorlatban a pl. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény (mely Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvénnyel lett kihirdetve), illetve a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló 1980. Hágai Egyezmény.
De mit is jelent valójában a valódi és tényleges részvétel? Először is, hogy ezt megválaszoljuk, az ítélőképesség fogalmát kell tisztázni, hiszen ítélőképessége birtokában levő gyermekre vonatkoznak az új rendelkezések. A 2019. évi 298. számú BH hangsúlyozza, hogy a bíróságnak az ítélőképességet minden esetben egyedileg kell vizsgálnia, melyben az életkor nem lehet döntő elem. Az augusztus 1-től hatályba lépett új anyagi jogszabály kimondja, hogy a bíróság köteles az ítélőképesség birtokában lévő gyermeket értesíteni a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ezt gyakran félreértelmezték a médiafelületeken, helyenként úgy jelenítették meg, hogy a bíróság köteles a gyermeket meghallgatni. A bíróság csak a fentiek szerint értesíti a kiskorút, tehát ez a tartalmú értelmezés teljességgel helytelen. Ha a gyermek szeretné, a bíróság tehát őt meghallgathatja.
Miért fontos a gyermek véleménye? Az őt érintő perekben a bíróság az ő életéről is dönt. Ki és hogyan gyakorolja a szülői felügyeletet felette, esetleg a szülők közösen. Hogy találkozhat a különélő szülőjével, tehát mi a kapcsolattartás rendje. Ezen tényezők az ő mindennapi életét érintik, ezért joga van ahhoz, hogy ő is elmondja a véleményét ezekről, illetve hogy azt a bíró vegye is figyelembe. Ezáltal láthatjuk, hogy a részvétele akkor lesz valódi és tényleges, ha lehetőséget kap a saját álláspontja kifejtésére. A gyermeket általában úgy hallgatják meg, hogy a szülei és a jogi képviselők nincsenek jelen. Így ez nem feszélyezheti őt. A meghallgatás során garantálni kell a gyermek biztonságát és a szorongását oldani kell. Olyan kérdéseket kell feltenni, amelyek döntési helyzetbe nem hozzák, hiszen ez a bíróság kötelezettsége.
Egyebekben a bíróság három esetben hallgathatja meg a gyermeket: Ha kiskorú maga kéri, a peres felek indítványozzák azt, vagy hivatalból dönt a meghallgatás szükségességéről.
Elindult egy szemléletváltás az idézett jogszabály módosítással, hiszen a gyermek érdeke – ami családjogi alapelv – úgy jut érvényre, ha az ő elgondolásai is megjelennek a róla is döntést hozó perben.
