Ez a legfontosabb szerintem, hogy a JÖSz akkor tud adni, ha te is adsz.
A jogi képzés és az egyetemen eltöltött öt év nem csak a tanulásról szól, annál jóval többet is jelenthet, ha ki tudjuk használni azt, amit nyújtani tud. Ezekről a lehetőségekről beszélgettem most Előházi Zsomborral, a JÖSz általános elnökhelyettesével.
Tudnál kicsit mesélni nekünk a JÖSz-ről?
Persze! A JÖSz szakkollégiuma több mint 10 éve jött létre pár jó barát kezdeményezéséből és mára már egy egészen nagy szereplővé nőtte ki magát. A szervezet egyesületi része a joghallgatók számára elérhető, ez lenne a Joghallgatók Önképző Szervezete. A már végzettek alumniként vagy az Alapítványunkba tudnak csatlakozni és van egy Intézetünk is, amely főleg tudományos feladatokkal, kutatásokkal foglalkozik. Nemrég pedig elkezdtünk terjeszkedni, Kolozsváron elindítottuk a JÖSz-E programunkat, és már Szegeden is megvetettük a lábunkat.
Szerinted mi a JÖSz célja?
A szakmaiság mellett, amely nyilván az egyik legfontosabb dolog, véleményem szerint cél az is, hogy barátságokat kössenek az emberek egymás között. Pár napja kérdezte meg az egyik ismerősöm, hogy mi alapján válasszon szakkollégiumot és én azt mondtam neki, hogy az emberek alapján, hogy hol találja meg a helyét, hol érzi jól magát. Én merem állítani, hogy pont amiatt jelentkeztem ide, mert a közösség olyan benyomást keltett, hogy tudtam, én itt jól fogom érezni magam és barátokra fogok találni, ami végül meg is történt.
Ha jól tudom a többi szakkollégiumhoz hasonlóan itt is van egy kurzusrendszer. Tudnál mesélni arról, hogy ezt hogyan is kell elképzelni nálatok?
A JÖSz-ben ez a kurzusrendszer tagozatokon keresztül valósul meg. Egy civilisztikai, egy büntetőjogi, egy közjogi, illetve egy nemzetközi jogi tagozat működik nálunk, ahol félévente kerülnek meghirdetésre a kurzusok, amiből egyet minden tagunknak teljesítenie kell az adott időszakban. A tagozati bontásnak köszönhetően mindenki a saját érdeklődési köre (vagy időpont) alapján tudja eldönteni, hogy min szeretne részt venni. A frissen felvetteknek ezen felül két féléven keresztül részt kell vennie egy bevezető kurzuson is.
A hallgató a kurzusok látogatása mellett mentorálást is kap, hiszen minden egyes tagozat büszkélkedhet alumni tagokkal és oktatói mentorokkal. Ezek a személyre szabott, egyéni vagy csoportos mentorprogramjaink főleg az újonnan felvetteknek jók, hiszen így tudnak találkozni a szakmailag már elhelyezkedett korábbi tagjainkkal és a mentortanárokkal. Így, ha valaki kitalálta mi iránt érdeklődik, vagy mivel foglalkozna, akkor ezeken a programokon keresztül orientálódhat az adott irányba és a többiek által megosztott tapasztalatokat be tudja építeni a saját tanulmányai közé.
Tehát akkor van négy nagy tagozatotok, de mindenki teljesen szabad kezet kap, hogy ezeken belül mivel szeretne foglalkozni?
Igen! Ebben segít a nemrég bevezetett, úgynevezett tanulmányi terv rendszer is, aminek az a célja, hogy az adott szakkollégiumi év elején a hallgató leüljön és listázza azokat a dolgokat, amiket egy év távlatában el akar érni. Olyan célokra gondolok, mint például tanulmányi versenyeken való részvétel, egy nyelvi kurzus vagy szakmai gyakorlat elvégzése. Fontos, hogy ez a terv rugalmas és módosítható év közben, mégis ad egy keretet a tanulmányi évhez.
Ez elég sok elfoglaltságnak hangzik. Év közben milyen plussz feladatokkal, számonkérésekkel kell számolnia egy újonnan felvett hallgatónak?
Pont a minap kérdezte meg az egyik ismerősöm, hogy mennyire vagyok leterhelt és elmondtam, hogy ott van az egyetem, a munka, a tudományos pálya és a tutorság, emellett elnökhelyettes és felvételi bizottság elnök is vagyok és így sem jelent leterheltséget a JÖSz. Nyilván kurzusokon kell részt venni, ami hetente elvesz másfél órát az időből, viszont arra a kurzusra mehetsz, amely iránt érdeklődsz. Hogyha a mostani félévet nézzük én a határokon átívelő kártérítések kurzuson veszek részt, ami első szempillantásra nagyon unalmasnak tűnhet, de a tanárnő nagyon gyakorlatias, valamint számomra fontos, hogy tudjam ezt a területet, hiszen ebben dolgozom. A „számonkérés” pedig kurzusonként változik, például van egy kormányzati jogalkotás kurzusunk, amit Gerencsér tanár úr tart a Pázmányról, itt a félév végén jogszabályalkotási feladat van, amit egy mintaparlamentben kell előadni, ahol a hallgatók megvitatják az adott jogszabályokat. Szóval nincsenek ilyen hagyományos értelemben vett zh-k vagy kikérdezések, de egy-egy apróbb feladatot minden kurzus végén teljesíteni kell.
A kurzusok látogatása mellett milyen egyéb lehetőségek kínálkoznak a tagok számára a szervezeten belül?
A JÖSz-nek van egy úgynevezett Studia Pragmatika programja, ami duális képzésként arról szól, hogy egy féléven keresztül egy ügyvédi irodához kerül a hallgató, ahol egyrészt teljesíteni tudja az egyetemi tanulmányokhoz szükséges szakmai gyakorlatát, valamint hasznos szakmai tapasztalatot is tud szerezni (természetesen fizetés mellett). Ebben a félévében a KCG Partners valamint a Devecz és Márton Ügyvédi Iroda az, ami foglalkoztatja a hallgatókat. Illetve, ahogy említettem, rendelkezünk egy Intézettel is, ahol kutatni lehet. Most folyamatban van egy védelmi beszerzések kutatásunk, egy környezet jogi kutatásunk, de az Intézet szeretne még indítani egy önkormányzati kutatást is. Ezek mellet a JÖSz Intézet ösztöndíj pályázatokra is lehetőséget kínál, amelyek nem csak JÖSz-ösök, de külsős hallgatók számára is elérhetőek. A JÖSz mindezek mellett fontosnak tartja az idegen nyelvek elsajátítását is, ezért vannak a nyelvi kurzusaink, ahol franciát, németet és angolt lehet tanulni.
Tudnál mesélni kicsit azokról a programokról is, amiket a JÖSZ a „külsős” érdeklődők számára kínál?
Az egyik legfontosabb ilyen programunk az Atomvita sorozatunk, ahol mindig egy aktuális közéleti témát boncolgatunk. Egy hete pont az orosz-ukrán háború egy éves értékelése kapcsán került megrendezésre a vitaestünk Ungár Péter és Lánczi Tamás részvételével a Három Szerb kávéházban, előtte pedig Pogátsa Zoltánnal és Mráz Ágoston Sámuellel vitatkoztunk Magyarország gazdasági helyzetéről és jövőjéről. Emellett szoktunk konferenciákat és kerekasztal beszélgetéseket is szervezni, a legutóbbi alkalom például a nők a jogtudományban betöltött szerepéről szólt.
Kifejezetten az első-, és másodévesek számára rendezzük meg a tavaszi műhelyünket, ahol a különböző jogi-szakmai pályákat mutatjuk be az érdeklődő hallgatóknak. Tervben van kúriai intézménylátogatás a Kúria Elnökével, meglátogatják majd a parlamentet Vejkey Imre vezetésével, illetve mennek még büntetés végrehajtási intézetbe, illetve ügyvédi irodákba is.
A szakmai programokon kívül jótékonykodunk is, hiszen a JÖSz egyik alappillére a szeretetszolgálat, aminek keretén belül számos adománygyűjtést szervezünk, ahova minden segítséget várunk. Ilyen adománygyűjtésünk volt legutóbb az Együtt Kárpátaljáért kezdeményezésünk, december 22-én mentek ki tagjaink Kárpátaljára kivinni azt a – hála a jó Istennek – sok adományt, ami beérkezett.
Nyaranta sem maradunk programok nélkül, ugyanis akkor rendezzük meg a JÖSz Nyári Egyetemet. Ez egy két, illetve három napos konferenciasorozat, ahol szintén közéleti témák, szakmai előadások vannak, meghívott előadókkal.
Hamarosan kezdődik a szervezet felvételi időszaka. Kiket vártok a JÖSz-be és mit kell tudni a felvételiről, milyen elvárásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy tényleg jó élmény legyen JÖSz-ösnek lenni?
A JÖSz-t igazából azt tudja élvezni, aki nemcsak szakmailag akarja kihasználni a szakkollégiumi lehetőséget, hanem arra is nyitott, hogy új embereket ismerhessen meg. Véleményem szerint a JÖSz-nek az egyik legnagyobb előnye az, hogy nemcsak a Pázmányról vannak hallgatók, hanem az ELTE-ről is, így az ő tapasztalataikat is tudjuk kamatoztatni. Leginkább azokat a hallgatókat várjuk, akik szeretnének jó jogászok lenni és szeretnének az egyetem falain kívül is foglalkozni a joggal, de ezzel együtt fontos az is, hogy a jelentkező nyitott legyen és befogadó, hiszen a beilleszkedés ugyanúgy fontos!
A jelentkezéshez egy motivációs levelet és egy önéletrajzot kell küldeni. Maga a felvételi eljárásunk pedig három fordulóból fog állni. Az első forduló a március 21-én, illetve 23-án megrendezésre kerülő írásbeli lesz, itt inkább általános műveltségi kérdésekre, néhány jogi kérdésre és főleg érvelési feladatokra lehet majd számítani (további információkért érdemes néznetek a Facebook eseményt). Aztán a március huszonhetedikei héten kerülnek megrendezésre a szóbelik, ahol egy 20 perces, kötetlen beszélgetés keretében fogunk megbizonyosodni a jelentkező alkalmasságáról. A végső rosta a felvételi táborunk, ami idén április 14-15. között kerül megrendezésre.
Említetted, hogy milyen jó a közösség nálatok, hogy egy baráti társaság, már szinte kis család vagytok. Miket szoktatok csinálni szabadidőtökben együtt?
Jó is, hogy mondtad ezt a kis család fogalmat, egy picit szeretnék ezen elidőzni. Én bent lakom a kollégiumban nyár óta, úgyhogy viszonylag még friss vagyok ott, viszont nagyon sok ember tudja rólam, hogy gimnazista koromban is kollégista voltam, szóval azt éreztem, hogy nekem már megvolt ez a ”kollégiumi életérzés” és úgy voltam vele, hogy élvezzék mások. Aztán végül mégis beköltöztem és egyáltalán nem bántam meg! Azt gondolom, hogy aki bent lakik az sokkal jobban át tudja élni ezeket a dolgokat, mert tényleg az van, hogy ott vagyunk egy szinten tizennyolcan és bármikor találkozhatunk a másikkal, váltunk két szót (vagy többet), ott segítünk egymásnak, ahol tudunk, tehát tényleg úgy működünk, mint egy kis család.
De, hogy a konkrét programokról is beszéljek kicsit: minden félévben szokott lenni vizsga felejtőnk, idén például Nyíregyházán voltunk disznót vágni. Novemberben a felvételik után volt egy kisebb csapatépítőnk, aminek keretében elmentünk bowlingozni, most tavaszra pedig szervezés alatt van egy többnapos program is, de a nyári kirándulást sem szeretném kifelejteni! Tavaly Athénban voltunk, idén meg Rómába fogunk menni, hogyha minden igaz. Év közben ad-hoc jelleggel különböző kulturális eseményekre szoktunk ellátogatni, példának okáért tudom mondani, hogy most ősszel a Vaszary kiállításon voltunk a várban, és gyakran szervezünk színházlátogatásokat is.
Mit adhat a JÖSz, ami miatt azt mondod, hogy szegényebb lennél, ha nem csatlakoztál volna?
A legfontosabb dolog, amit adhat a JÖSz az igazából maga a JÖSz család, mert ahogy említettem az elején, nem csak a szakkollégiumról van szó, hanem ott van az intézet, ott van az alapítvány és ott vannak az alumnik is. Tehát a JÖSz-szel bekerülsz egy rendszerbe, aminek pont az a lényege, hogy ott segítsen, ahol tud és ez hatalmas érzés. Nekem van egy olyan állításom, hogy a JÖSz az pont annyit ad, amennyit te beleteszel. Például én ebben a félévben konferenciára tudok menni, nyelvi kurzuson veszek részt, emellett ott vannak a sima kurzusok és a csapatépítők, tehát ez az egész nem csak szakmailag van ott szerintem, ahol lennie kell, hanem közösségi szinten is.
És hogy mitől lennék szegényebb? Őszintén én már most is szegénynek tartom magamat, hogy nem csatlakoztam hamarabb. Azt gondolom, hogy jellemben is sokat adott a JÖSz, új embereket ismerhettem meg, szóval sok barátságot és lehetőséget köszönhetek a szervezetnek. Éppen ezért mindenkit bátorítok arra, hogy ha van benne akár csak egy kis elhivatottság és érdeklődés a szakkollégiumok iránt, akkor jelentkezzen, mert rá fog jönni, hogy ez az 5 év nem olyan sok és minden percét ki kell használni.
Köszönöm szépen a beszélgetést Zsombor és sikeres pályázást kívánok mindenkinek!
A szakkollégiumról bővebb információk ide kattintva érhetők el!
