Az Amerikai Egyesült Államokban 2020. november 3-án forradalmi döntés született: Oregonban megszavazták a drogbirtoklás büntethetőségének megszüntetését, s így ez lett az első amerikai állam, ahol nem fogják pönalizálni a kisebb mennyiségű, egyébként illegális drogok tartását.
A Drug Police Allience, egy nonprofit érdekképviseleti csoport kezdeményezte és finanszírozta a népszavazási javaslatot, mely a választópolgárok 58%-os szavazattöbbségével 2021. február elsején életbe lépett. Ennek értelmében az oregoni rendőrség nem tartóztathatja le azokat, akik heroint, kokaint, metamfetamint, oxikodont, LSD-t és egyéb kemény drogokat birtokolnak személyes célú használatra. Mégsem maradnak teljesen büntetlenül a fogyasztók, csupán a büntetőjogi szankciókat, mint a próbaidős szabadságvesztést vagy az esetleges börtönbüntetést kerülik el. Akiket rajtakapnak a fent említett kisebb mennyiségű anyagok birtoklásán, azok cselekménye kihágásnak minősül és 100 dolláros bírságra számíthatnak. Ennek befizetését elkerülhetik azonban egy kezelési központba való bejelentkezéssel. Fontos hangsúlyozni viszont, hogy a kereskedelmi jellegű, nagyobb mennyiségű drogbirtoklás továbbra is bűncselekmény.
Mi áll a döntés hátterében?
Amerika az 1970-es évektől folytat drogháborút, amikor is Nixon elnök a kábítószereket „első számú közellenségnek” nyilvánította. A drogfogyasztók évtizedes szigorú büntetésének ellenére - amelynek elsődleges célja a kábítószerhasználattól való elrettentés volt – a kutatások kimutatták, hogy a drogfogyasztási adatok nem olyan irányba változtak, ahogy azt remélték. Időközben számos más ország a bűnügyi megközelítés helyett inkább közegészségügyi kérdésként kezdett el a drogfogyasztásra tekinteni, amely egy sokkal humánusabb és hatékonyabb viszonyulási mód. Portugália például 2001-ben dekriminalizálta az összes kábítószer személyes birtoklását, aminek eredményeképpen a drogfogyasztás aránya jóval alacsonyabb az európai átlaghoz képest. Ez Oregont is inspirálta.
A másik fontos ok, amiért a döntés megszületett, hogy a drogfogyasztáshoz kötődő büntetőjogi szankciókkal összefüggő végrehajtási eljárás igen költséges. Egy 2016-os becslés szerint Amerika kormányának körülbelül 47,8 milliárd dollár kiadása volt a kábítószerügyeknek köszönhetően. Oregon 57 millió dollárt fog az államban felállított új drogprevenciós és kezelőközpontokra fordítani, amely alap a már létező szabadidős marihuána értékesítéshez kapcsolódó adóból folyik be. Emellett becslések szerint olyannyira le fog csökkeni a drogokkal kapcsolatos letartóztatások száma, hogy 2 év alatt 24, 5 millió dollárt fog megtakarítani az állam.
Ezek mellett az eddigi tapasztalatok szerint, bár az afro-amerikaiak körében nagyjából azonos mértékű a drogfogyasztók aránya, őket a bűnüldöző szervek nagyobb „odafigyeléssel” illették. Tehát a dekriminalizáció hatására az eddig leginkább etnikai csoportokhoz köthető drogháború is visszaszorítható lesz.
Ellenérvek
A szavazók közül a kisebbségben maradt 42% szerint sokaknak nem fog gondot jelenteni a bírság kifizetése a terápiás kezelés elkerülése céljából. A gyógyító eljárás drogfogyasztásra gyakorolt esetleges pozitív hatása így sajnos azonban el fog maradni. Másrészt ahhoz, hogy egy szenvedélybeteg elfogadja a felajánlott kezelést, először neki kell akarnia a gyógyulást. Tehát, ha valaki csupán azért megy el egy kezelőközpontba, mert nem tud fizetni, az nagy valószínűséggel vissza fog esni.
Jó hír azonban, hogy az Oregoni Egészségügyi Hatóság által támogatott drogfüggőknek szervezett programok nemcsak azoknak áll rendelkezésre a nap 24 órájában, akik ezt a bizonyos 100 dollárt nem tudják befizetni, hanem azoknak is, akik még nem akadtak fenn az igazságszolgáltatás hálóján.
Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!