Nem emlékszem, hogy mikor néztem először tévét, mivel nagyon fiatal lehettem. Akkor még nem tudtam, hogy mit jelent a képernyő alsó sarkában található bekarikázott szám, de úgy gondoltam, hogy minél nagyobb, annál érdekesebb a műsor. A szüleim és a rokonaim persze odafigyeltek, hogy a korosztályomnak ajánlott csatornákat és meséket nézzem, viszont amikor nem látták, mindig megszegtem ezeket az apró szabályokat. De hogyan is néz ki ez a jogban?
Magyarországon a korhatárbesorolásról 2012-től a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) dönt, a televíziós tartalmakra pedig a 2010.évi CLXXXV. törvényt (Médiatörvényt) kell alkalmazni az NMHH ajánlása és ellenőrzése alatt. Mozgó média esetén 6, 12, 16 és 18 éves korhatárokat állapíthatnak meg. Ezen korhatárjelzések igazítanak el minket abban, hogy az adott műsor elsősorban mely korosztály számára ajánlott. A szigorúbb besorolású televíziós műsorokat (sok esetben 16, de leggyakrabban 18) csak esti időszakban sugározhatják, a fő műsoridőt figyelembe véve. Természetesen a néző kezében van a döntés, hiszen ő kezeli a távirányítót, övé a műsorválasztás joga és ezzel együtt a káros tartalmak megtekintésének vagy éppen elkerülésének a lehetősége is. Azonban a gyermekek egészséges fizikai, szellemi és lelki fejlődéséhez ajánlott a piktogramok betartása. Az országonként előforduló korhatár-besorolási különbségek mögött kulturális és információs háttérbeli különbségek állhatnak, de az sem ritka, hogy az erős cenzúra ítél szigorúbban vagy tilt el a
bemutatástól egy-egy filmet.
A korhatárbesorolás megszegésével kapcsolatos szankciók a nézőket nem érintik, azonban mozgó média besorolásával foglalkozó illetékes hatóságokat annál inkább. Premier filmek esetén a vetítés előtt legalább hatvan nappal korábban reklámozott előzetest nem szükséges korhatárbesorolással ellátni (hacsak nincsen már elbírált trailere az alkotásnak), azonban ez csak a premier előtti hatvanadik napig érvényes, azután már szigorúan kötelező a besorolás pontos megjelenítése. Ennek elhagyása vagy hibás feltüntetése esetén pénzbírság jár.
A Bridget Jones babát vár című film hibás kategóriába sorolása miatt 2019-ben a TV2 szolgáltatóját közel 5 millió forintra megbüntette meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy állampolgári bejelentés alapján. Eszerint eggyel alacsonyabb – 12-es – korhatárba sorolták, az előzeteseit pedig nem az előírt időben mutatták be. Egy másik esetben a testület egy bírósági felülvizsgálat után lefolytatott új eljárásában az RTL Klub szolgáltatójára 1,42 millió forintos bírságot rótt ki egy 2015. szeptemberi Éjjel-nappal Budapest-epizód és előzeteseinek szintén rossz korhatár-besorolásai miatt. A Médiatanács a bírósági ítéletnek megfelelően, a bírság összegének meghatározásakor előzményként figyelembe vehető korábbi jogsértések körét szűkítve állapította meg a bírság mértékét. Az említett műsorok és előzeteseik a TV2 és az RTL Klub esetében is kizárólag 16-os karikával, este 21 és hajnali 5 órakor kerülhettek volna adásba, mivel a bennük megjelenő, szexualitásra utaló elemek kedvezőtlenül befolyásolhatják az érintett korosztály személyiségfejlődését.
Bizonyos vetületben a magyar média hatósága szigorúbbnak tekinthető más európai országgal szemben, ami sokszor a néző javára is válhat. Az Amerikai pite: Találkozó című film például Franciaországban korhatár nélküli besorolást kapott, Dániában 7 éves kor alatt, Németországban 12 éves kor alatt, Magyarországon pedig 18 éves kor alatt nem ajánlották. A besorolást az következő szempontok alapján döntik el: meztelenség/szexualitás, droghasználat, kirekesztés, káros magatartásminta, nyelvezet, téma.
Érdekesség azonban, hogy a korhatárbesorolás kombinálható a fent figyelembe vett tényezőkkel. Így beszélhetünk akár korhatár besorolás nélküli, de meztelenséget tartalmazó műsorról (kisbabák esetén) vagy egy kirekesztést kifejezetten ellenző és helyes magatartási mintát bemutató reklámról is.
