Immáron második éve, hogy Pázmányos hallgatók is csatlakozhatnak a Joghallgatók Önképző Szervezetéhez. Németh Dolóresz Szilviával, a szervezet elnökével, Kondrát Flórával, a felvételi bizottság tagjával, és Török Balázzsal, a szervezet alelnökével beszélgettünk a szervezet működéséről, a felvételiről és a JÖSzben kínálkozó lehetőségeiről.
Mi a szervezet célja? Miről szól a JÖSz?
Dolóresz: Elsősorban szakmai többlettudást ad a tagoknak. A kurzusrendszerünket úgy építjük fel, hogy gyakorlati tudásra tegyenek szert a hallgatók, amikre az egyetemen nem mindig van lehetőség, valamint ha megfogalmazódik bennük egy ötlet, vagy egy jogterület amivel részletesebben szeretnének foglalkozni, annak utat engedünk. Fontosnak tartjuk a hazai és nemzetközi kultúra ápolását, amely a művelődési alappillérben mutatkozik meg, valamint a szeretetszolgálat, hiszen szükségét érezzük, hogy segítsünk a rászorulókon. A szakmaiságon és társadalami felelősségvállaláson túl nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ez egy hallgatók alkotta aktív közösség. Eddig is szoros volt az összetartás, amit csak erősített, hogy február óta közösen, a JÖSz-koliban lakunk.
Flóra: Én személy szerint nagyon boldog vagyok a Pázmány felé való nyitástól. Magukon az egyetemeken is nagyon fontos a közösségek szervezése, viszont hatalmas hozzáadott érték, hogy különböző egyetemek hallgatói tudnak egymással találkozni, beszélgetni, ötletet megosztani. A mi szakmánkban nagyon fontos, hogy minél több embert megismerjünk, és én azt látom, hogy a JÖSz-ben nagyon erőssé kovácsolódott a közösség.
Az is fontos, hogy ha egy ötlet megfogan a tagok fejében, azt tényleg meg lehet valósítani.
A tagok az egyetemi éveik alatt így olyan lehetőséget kapnak, amely plusz kihívást és a kreativitásuk kibontakoztatását jelenti.
Balázs: Nekem mindig is áhított célom volt egy olyan szervezetben részt venni, ahol megvalósul a szakmai önképzés. A JÖSz-ben ezt maximálisan megtaláltam. Lehetőség van a szilárd szakmai tudás megalapozására, és az alulról szerveződés által mindenki hallathatja a hangját. Ha valaki kitalál valamit, és azt végig is tudja vinni, annak pozitív visszacsatolása lesz.
Ezeken felül fontos kiemelni, hogy az Alumni szervezeten keresztül összekapcsolnak minket már végzett jogászokkal. Ez egy olyan lehetőség, amit az ember az egyetemen nem feltétlenül tud megkapni.
Hogyan épül fel a szervezet kurzusrendszere?
Dolóresz: A JÖSz jogtudományi részében négy tagozat működik: civilisztika, nemzetközi – és EU jog, közjog és büntetőjog. Minden tagozatban általában félévente szervezünk maior és minor kurzusokat; heti és kétheti bontásban. A kurzusokat úgy kell elképzelni, mint egy szemináriumi órát. Az előadók az adott téma szakértői, egyetemi oktatók vagy meghívott szaktekintélyek. A kurzusrendszer célja, hogy olyan területek felé nyissunk, amelyek a XXI. században a jogászi pályán kihívásokat, innovációt hordoznak. Ha kilépünk majd a munkaerő-piacra, hatalmas előnyt fog jelenteni, hogy olyan különleges témákkal, mint például mesterséges intelligencia vagy űrjog.
A kínálat rendkívül széles, van periratszerkesztéstől elkezdve űrjogon át gazdasági bűncselekményekről szóló kurzusunk – mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelőt.
Balázs: Nekem nagyon tetszik, hogy a kuzusrendszerben jelen van a téma gyakorlati része és az akadémikus része is. Felkészít akár egy tudományos munkára is. Nincs egyfelé torlódás, hanem szélesíti a látókört.
Ezen felül milyen lehetőségek kínálkoznak a tagok számára a szervezeten belül?
Balázs: Nekem a mentorprogram a szívügyem. Ez egy új kezdeményezés, amit a végzett tagok indítottak. Ők már látják, hogy az egyetem elvégzése után merre kell orientálódni, mire van kereslet a piacon.
Ez a program túlmutat az átlagos karrier-tanácsadáson, kiterjed egy kötetlen szakmai kapcsolatra. Ha van az embernek egy kialakult szakmai érdeklődési köre, tudnak specializált tanácsadást is adni.
Nekem nagyon pozitív tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban, mert olyan mentort találtam, aki ugyanazzal a területtel foglalkozik, mint amivel én szeretnék. Hasznos tanácsokat adott azzal kapcsolatban is, hogy milyen munkalehetőség lenne számomra ideális a későbbiekben.Igazi baráti kapcsolatokat lehet itt teremteni, amikkel szerintem mindenki csak profitálhat.
Flóra: Az egész közösség fantasztikusan motiváló. Nagyon részletesen és naprakészen vagyunk tájékoztatva mindenfajta pályázatról, perbeszédversenyről és hasonlókról. Szerintem nagyon fontos, hogy ha valakiben van lelkesedés, induljon pályázaton, mert ott meg tudja csillogtatni a tudását.
Dolóresz: Vannak nyelvkurzusaink is, mivel a JÖSz fontosnak tartja az idegen nyelvek elsajátítását. Idén már a kínálatunkban van az angol, az angol szakmai nyelv, a német és a francia is. Ezeket a kurzusainkat neves nyelviskolákba, nyelvi intézetekbe szervezzük ki.
A szakmaiságot emeli a projektrendszer, ami önkéntes alapon folyik, és egy komoly, hosszadalmas kutatást igénylő feladat, amelynek végén a projektcsapatok tagjai egy tanulmánykötetet adnak le. Minden projektnek van egy támogatója, aki szakmai segítséget nyújt a hallgatóknak.
Sok külsős irodával dolgozunk együtt, akiktől jönnek előadók kurzusokat tartani. Nem tendencia, de volt már rá példa, hogy ha egy hallgató kimagaslik az órán, akkor őt ahhoz az irodához hívják gyakorlatra.
Melyek azok a programjaitok, amelyeket nem csak a tagjaitok részére szerveztek, hanem az érdeklődők számára is nyitottak?
Dolóresz: Az egyik legfontosabb az Atomvita sorozatunk, amelyet rendszeresen megrendezünk. Általában egy aktuális közéleti témáról szól az esemény, amire közéleti szereplőket, politikusokat hívunk meg. Például volt már családtámogatási vitánk Novák Katalin miniszterasszonnyal; de szerveztünk vitát az olimpiáról is, amikor az volt aktuális.Előadóink mindig neves személyiségek, volt már nálunk például Varga Mihály pénzügyminiszter, Szíjjártó Péter külgazdasági – és külügyminiszter, Pogátsa Zoltán közgazdász.
Ezen felül idén lett volna a harmadik év, amikor megrendezésre kerül a JÖSz Nyári Egyetem. Ez egy két – illetve három napos konferenciasorozat, ahol szintén közéleti témák, szakmai előadások vannak meghívott előadókkal.
Balázs: Ettől a félévtől lehetőségünk van az újonnan nyílt Három Szerb Kávéházban programokat szervezni. Itt művelődési eseményeket - akár irodalmi esteket, filmklubokat - tudunk kínálni nem csak a joghallgatók, hanem minden érdeklődő számára. Ebben nagyon aktívan részt vesz az egész JÖSz közössége.
Hamarosan kezdődik a szervezet felvételi időszaka. Kiket vártok a JÖSz-be és mit kell tudni a felvételiről?
Dolóresz: A jelentkezéshez egy motivációs levél és egy önéletrajz szükséges. A felvételi eljárásunk három fordulóból áll: van írásbeli és szóbeli rész, valamint egy tábor. Jelenleg úgy néz ki, hogy az írásbeli és a szóbeli is online platformokon történik majd. Az a szokás, hogy írásbeli után mindenkit behívunk szóbelizni, és ezután válogatjuk ki azokat, akiket továbbviszünk a táborba. Ezt általában vidéken szoktuk megrendezni, de jelenleg is dolgozunk rajta, hogy hogyan valósítsuk meg a programot a járványügyi előírások betartása mellett. Az első – és másodévesek a célközönségünk, harmadéveseket csak kivételes esetben veszünk fel. Október 9-e a jelentkezési határidőnk.
Hogy kiket várunk? Tudásra éhes hallgatókat, akik ki akarják hozni magukból a maximumot.
Balázs: És akik közösségben akarnak tevékenykedni. Szerintem ez egy nagyon fontos szegmens, mert akármennyire fontos a szakmai pillér, egy hideg-rideg környezetben nem tud dolgozni az ember. Márpedig nem tudhatjuk, mikor kivel kerülünk össze egy projektbe, vagy egy sima csoportmunkába. A jó légkört közösségi élményt adó programokkal lehet megteremteni, így barátként tudunk tekinteni minden egyes tagra. Szóval az is fontos, hogy a felvételiző közösségi ember legyen.
Flóra: Azért első – és másodéveseket várunk elsősorban, mert a JÖSz nyújtotta lehetőségeket akkor tudja igazán kiaknázni valaki, hogy ha első – vagy másodévben már bekerül a közösségbe, és aktívan részt vesz benne. Harmadévre már nagyjából kialakul az emberben, hogy milyen közösségben érzi jól magát, milyen irányba szeretne majd menni. Ekkor kétségesebb, hogy milyen mértékben tud valaki aktívan szerepet vállalni a szervezetben, és mennyire tud integrálódni a csapatba. Persze, nem kizárt harmadévben sem, csak már nehezebb.
Milyen közösségi programok vannak a szervezeten belül?
Dolóresz: Minden évben szokott lenni csapatépítőnk itthon, valamelyik vidéki városban. Voltunk már például Szekszárdon, Székesfehérváron, Esztergomban.
Minden nyáron el szoktunk menni egy külföldi kirándulásra is. Ez idén sajnos elmaradt, de a tavalyi évben például Veronában voltunk.
Évközben pedig vannak a közös JÖSz-ös programjaink; ilyenek például a túrázás vagy a közös Mikulás, de szoros együttműködésünk van többek között a Müpával, így a kulturális programokból sem szenvedünk hiányt.
Balázs: Nálunk nagyon nagy szabad tere van annak, hogy az emberek megvalósítsák az elképzeléseiket. Legyen az akár egy filmklub vagy túraklub, lehetőség van arra, hogy egy kis közösséget építs magad köré, és a szépen lassan ki lehet szélesíteni. De ugyanúgy megvan a lehetősége annak, hogy nagy közösségben legyél, mint például egy közös szülinapi buli vagy egy diplomaosztó alkalmával.
Flóra: Nekem nagyon megmaradtak azok a „beavató” közösségi programok, amiket a belépésünkkor rendeztek nekünk. Azt is ki kell emelnünk, hogy a szakkollégiumunk és a Kávéház is rengeteget segít abban, hogy közösségi szinten ki tudjunk kapcsolódni.
Ti személy szerint miért szerettek JÖSz-ösök lenni?
Balázs: Egyrészről nekem nagyon fontos a szakmai rész, mert az a szakmai terület, ami nekem tetszik, kevésbé reprezentált az egyetemen. A JÖSz-ben a tagok közt sokan vagyunk hasonló érdeklődéssel, és a kurzusokon is tudunk erről tanulni.
Másrészről nagyon szeretek kreatív dolgokkal foglalkozni, amire szintén megvan a lehetőség a szervezetünkben. Ez nekem hatalmas pluszt ad és nagy motivációt jelent egyrészt a közösségben való részvételre, másrészt arra, hogy a szakmai részét is minél nagyobb erőbedobással tudjam csinálni.
Harmadrészt kapcsolatokat építünk ki, ami felbecsülhetetlen érték most is és a jövőben is. Pázmányosként nem biztos, hogy ennyi eltés barátra teszek szert, ha nem kerülök be ebbe a szervezetbe.
Páratlan lehetőségünk van a “soft skilleket” is gyakorolni, amik nagyon sokszor el vannak felejtve. Akár a konfliktuskezelést, a csoportvezetést vagy azt, hogy hogyan kell kiállni hatvan ember elé a közgyűlésen – ezeket mind alkalmunk nyílik elsajátítani.
Flóra: Én is azt emelném ki, hogy másként nem kerültem volna ilyen közel az ELTE hallgatóihoz. Nagyon nagy távlatokat nyit, hogy másik egyetemről is megismerünk embereket.
Másrészt én tagja vagyok egy pázmányos hallgatói szervezetnek is, aminek már a lehető legtöbb pozitívumát megtapasztaltam, de az egy teljesen más jellegű hallgatói szervezet. Úgy látom, hogy a szakkollégium a hallgatói szervezet „felnőttebb változata”, amikor azonos érdeklődésűekkel kifejezetten szakmai kérdésekkel foglalkozunk. Ez az egyetemen is így van, de ez egy még szűkebb kör. Nagyon motiváló, amikor az ember tudja, hogy a tudásszomjával nincs egyedül.
Dolóresz: Amikor az ember bekerül első évben az egyetemre, kicsit el van veszve, rengeteg impulzus éri. Azt viszont tudtam, hogy többre vágyok annál, minthogy hamar, gyorsan legyünk túl azon az öt éven. Valóban ki akartam hozni a maximumot, és kerestem a lehetőségeket. Akkor láttam az Elsős Műhely programsorozatot, amire jelentkeztem, és azt láttam, hogy ez tetszik, élvezem a szakmai beszélgetéseket, valamint a JÖSz értékrendjével tudok azonosulni, sőt mi több ehhez a közösséghez akarok csatlakozni. Úgy éreztem, és ezt ma is fenntartom, hogy a JÖSz nem szűk, előre megszabott keretek között működik. Könnyen lehet vele azonosulni, annál is inkább mert bár sok tekintetben különbözőek vagyunk a tudásvágyunk, és a szakmaiság iránti igényünk magas.
