Az utcán, ha 10 embert egy felmérés keretein belül megkérdeznénk, hogy ki volt a valaha élt legnagyobb drogbáró, szinte mindenki Pablo Escobart említené meg elsőként, ám van valaki Mexikóban, aki hasonlóan hatalmas birodalmat és megszámlálhatatlan mennyiségű pénzt tudhat a sajátjának.
Joaquín Archivaldo Guzmán Loera Mexikó egyik kis falucskájában, Badiraguatoban látta meg a napvilágot 1957. április 04-én. Szegény farmercsaládba született, ahol az apja által már egészen fiatalon bekerült a bűn világába. Kezdetben marihuánát termesztett a helyi drogdílerek számára, majd egy feltörekvő drogbáró oldalán kezdett dolgozni, ahol ő szervezte és biztosította azokat az útvonalakat, amelyek segítségével a kábítószert az Egyesült Államok területére szállították. Az 1980-as években belépett a Mexikót akkortájt uraló Guadalajara Kartell kötelékébe, ahol a logisztikai feladatokat látta el. Pablo Escobar 1983-ban bekövetkezett halála után a kolumbiai drogbiznisz széthullani látszott, és a helyét az előbb említett Mexikói Kartell vette át a kokain világpiacán egészen 1989-ig. Ebben az évben ugyanis a hatóságok kezére került a Guadalajara Kartell vezetője Félix Gallardo, aki a birodalmát több kisebb területre osztotta fel. A területekből pedig Guzmán is kapott egy szeletet, és ezzel egyidőben meg is alakult a Sinaola Kartell, amely már megalakulása évében is hatalmas befolyással bírt az országban köszönhetően a mindenféle árulást kegyetlenül megtorló irányításnak és Guzmán éleslátásának, aki kihasználta a határon elterülő hosszú alagútrendszereket és hatalmas mennyiségű kokaint, heroint, marihuánát tudtak az Egyesült Államokba és Európába szállítani.
Mondanom sem kell, hogy egy ekkora ellátórendszerre és vagyonra a többi kartellnak is fájt a foga és már a 90-es évektől harcot vívtak a hatóságokkal és egymással a kartelek, viszont El Chapot ez cseppet sem zavarta, akárkin és akármin átgázolt a hatalomért és a pénzért. 1993-től kezdve többször is elfogták a hatóságok illetve a drogelhárítás emberei. Elsőként Guatemalában, akik kiadták Mexikónak, a büntetése 20 év börtön volt kábítószer kereskedelem és emberölés bűntette miatt. Innen sikeresen megszökött egy szennyes kosárban, több őrt lefizetve. A 2010-es évek derekán a Forbes magazin a világ legbefolyásosabb emberei között tartotta számon, vagyonát pedig körülbelül 14 milliárd amerikai dollárra becsülték. 2014-ben a hatóságok megint elfogták, ahonnan a tárgyalás előtt sikerült megszöknie az emberei segítségével. A szökés 2015-ben valósult meg, egy másfél kilométeres hosszú alagutat ástak az épület alá ahol az ítéletet várta, ám a szerencse forgandó, 1 év múlva újra rabul ejtették és kiadták az Egyesült Államoknak, ahol tavaly életfogytiglanra, és plusz 30 évre ítélték, amit a világ egyik legszigorúbb börtönében tölt. A Sinaola Kartell 2016-ban válságba került, amelynek következtében véres bandaháború tört ki az országot uraló szervezetek között. 2017-ben például több, mint 23ezer haláleset írható a drogháború számlájára, amely egészen elképesztő adat. Az utóbbi 15 évet nézve pedig még megdöbbentőbb,hogy ezzel a számmal több, mint 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a bandák tevékenységével. Jelenleg a Sinaola Kartell vezetője Guzmán fia, aki alatt újra megszilárdult a Kartell hatalma olyannyira, hogy tavaly októberben őt is elkapták a helyi szervek, de kénytelenek voltak elengedni, mert a várost a kartell valóságos csatatérré változtatta, a drogháború legkegyetlenebb fegyverével élve a civil lakosságot fenyegetve.
A drogháború tehát napjainkban is folyik a területért a kartellek között illetve a hatóságokkal is. A probléma viszont egyre inkább megoldhatatlannak látszik és kezd begyűrűzni, hiszen hiába kapnak el egy vezető drogbárót, másnap már két új lép a helyére. A helyi hatóságok pedig legtöbbször fel sem mernek lépni a hatalmas drogbirodalmak ellen, hiszen egy-egy ilyen vezetőnek már minden elképzelhető szervnél van beépített embere és sokszor a megtorlástól tartva a családjukat féltve elnéznek egy-egy eset fölött.
