Koreában a múlt század közepéig a szerződések nagy része egyszerű szóbeli megállapodáson alapultak. A joghallgatóknak természetesen nem ismeretlen a szóbeli szerződések és egyezségek, de a távolkeleti kultúra évezredes hagyományai merőben eltérőek az európai latin-görög- germán örökségtől, főleg a pozitivista jogfelfogástól. A fenti érdekesség megértéséhez érdemes egy pár évszázados időutazással kezdeni.
Csoszon (hangul:조선) és a neokonfucianizmus
A Csoszon-dinasztia (1392-1910) egyik alapköve volt a konfucianizmus, az ország nemzeti politikai ideológiája és egyszersmind hivatalos államvallás. A konfucianizmus azonban mai napig felfedezhető a koreai gondolkodásmódban és társadalmi szerepekben, s beépült a gazdasági fejlődésbe is.
Koreában habár sok ember vallja magát buddhistának, kereszténynek vagy sámánistának, mindenki egy bizonyos szinten konfuciánus. A gondolatai mai napig megmaradtak és olyan helyeken nyilvánulnak meg, mint például az otthon, a munkahely, az iskola, vagy éppen a kormányzat.
A koreai szokások szerint a fiatalnak tisztelni kell az idősebbet, a gyermeknek a szüleit, a feleségnek a férjét, a menynek az anyósát, a diáknak a tanárát. A tradíció előírása szerint a családtagoknak szorgalmasan be kell tartaniuk a családban elfoglalt helyükre kiosztott szerepet, s a gyerekek már fiatalon megtanulják, hogy az életük nem csak az övék, hanem a családjuké is, a döntéseket ezért a család együtt hozza meg. Elsőrendű kötelezettség a közvetlen családjuk iránti hűség.
A családnak kitüntetett szerepe van, melynek középpontjában a családfő áll (apák kultúrája); az ősöknek való tiszteletadás, az ősök imádata a társadalom alappillére. Az elsőrendű kötelezettség a közvetlen család iránti abszolút hűség. Az igazságszolgáltatásnak évszázadokig alapja volt a vaskézzel uralkodó családfő (patriarcha), aki egyszemélyben volt bíró, ügyész esküdtszék. A döntések konfuciánus etikán alapult, nem pedig az ember alkotta törvényeken. A döntéseket (büntetést) pedig az alapján került kiszabásra, hogy mi szolgálja legjobban a család érdekeit. Amikor egy családtag bűnt, kihágást követett el, az egész családot tekintették bűnösnek, az egész családot sújtotta a büntetés (főbenjáró bűn esetén az egész családot kivégezték).
Kyeyak
A nyugati stílusú kyeyak-ok, vagyis szerződések viszonylag új jelenségnek számítanak Koreában, és legnagyobbrészt ellentétesek a hagyományos kultúra szellemével. Csak a huszadik században köszöntöttek be a modern idők, addig részletes írásbeli szerződések megkötésére csak kivételes esetekben került sor. A legtöbb kötelezettségvállalás egyes személyek, illetve kormányzati intézmények és beszállítóik, valamint gyártók és kereskedők között elsősorban szóbeli megállapodások alapján történtek. Ezek a modern időkig csupán igen kevés kodifikált jogi alapra támaszkodhattak. A szakmai és üzleti ügyek lebonyolítására nézve igen sok területen nem alakult ki egyáltalán semmiféle törvényes szabályozási infrastruktúra.
Az embereket és az egyes szervezeteket egymás iránt vállalt kötelezettségei a családi és rokoni köteléken, személyes kapcsolatokon alapultak, amik esetenként többgenerációs múltra tekintettek vissza. Ezt a rendszert a konfuciánus erkölcsiség tartotta össze, s ebbe beletartozott a kötelességteljesítés és a felelősség igen szigorú felfogása- az ember „arcának” megőrzése.
A koreaiak nem szerettek pontosan meghatározott köteleségeket vállalni semmilyen ügyben, inkább szívesebben tartották meg a dolgokat általánosabban körülírva, hogy a kapcsolatok úgy fejlődhessenek tovább, ahogy a körülmények alakulnak. Amíg a felek őszinték és amíg elsőbbséget biztosítanak az emberi vonások és személyes elemeknek, addig képesek lehetnek megküzdeni az újonnan felmerülő körülményekkel, így a kapcsolat szilárd marad és eléri célját.
A szóbeli megállapodások csupán annyira voltak érvényesek és kötelező erejűek, amennyire a kapcsolatok jónak minősültek az érintett személyek között.
Írásos szerződés
Az 1960-s évek óta, amióta a koreai gazdaság megkezdte átalakulását (a tizenegy legfejlettebb ország közé emelkedtek három évtized múlva), a koreai hozzáállása a kyeyak-hoz fokozatosan egyre „nyugatiasabbá” vált. A hagyományos gondolkodásmód a globalizmus idején is felismerhető, a gondolkodásmódjukban megmutatkoznak a régi elemek. Gyakran használják a kyeyak so kifejezést a szerződésekre, melynek jelentése „írásos szerződés”, a kifejezés arra utal, hogy a szerződés esetleg semmivel sem lesz tartósabb vagy fontosabb, mint az a darab papír amire leírják. Egy másik kifejezésük. a baek ji wiim jelentése „bizalom a fehér papírban”, melynek egyik fontos jelentésárnyalata úgy fogalmazható meg, hogy aki inkább írásos szerződés alapján lép üzleti kapcsolatba másokkal, mintsem személyes kapcsolatok révén, az igen ingoványos talajon jár.
A nyugatiak a szerződéseket egzakt jogi nézőpontból, a koreaiak inkább olyan erkölcsi terminusokban értelmezik. Ezek a külföldiek számára teljesen irreleváns tényezőkön alapulnak: a koreaiak figyelembe veszi a szerződő cégek viszonylagos méretét és erejét, az eddigi kapcsolatuk időtartamát, az előre nem látható piaci változásokat stb. Koreai kontextusban egy kyeyak inkább egyfajta általános célmegjelölés és szándéknyilatkozat.
A mai időkben már nem minden üzletemberre vonatkozik ez a felfogás Koreában – sokan külföldi egyetemeken tanultak – ugyanolyan fontosnak tartják a részleteket, gondosan ügyelnek a szerződésben foglaltak betartására, mint a nyugati partnereik. A koreaiak alapjában véve vitatják a nyugati típusú szerződések ésszerűségét, amely megkísérli kizárni a folyamatos kiigazítások lehetőségét. Rámutatnak, hogy a körülmények folyamatosan változnak, ha nem áll szabadságukban változni, alkalmazkodni, akkor mindkét fél komolyabb hátrányt szenvedhet.
A koreai kultúra megismerésének a „keleti gondolkodás” tettenérésének legegyszerűbb módja, ha elkezdünk koreai filmeket nézni. A mainstream filmipartól egészen eltérő alkotásokat (sorozatokat) találhatunk, ízlésünknek megfelelő alkotást nem nehéz találni. Ezen ajtón át belépve fokozatosan támadhat igényünk a kultúra és a sokat szenvedett ország (nagyhatalmak ölelése, kettészakított ország) történelmének és népének megismerésére. A szerződések ottani értelmezése csak egy érdekes dolog a sok közül. Egy pázmányosnak talán még az is érdekes lehet, hogy az ötvenmilliós ország mintegy negyede katolikus.
