A kriptovaluta nem újkeletű fogalom. A többek számára ismerős Bitcoin azonban még nem meríti ki a digitális pénz fogalmát, hiszen 30 féle létezik. Terjedése rohamos, használata könnyen tanulható és talán a jövő központi pénzpiacát jelentheti. Azonban több ország is az alkalmazásának betiltásán dolgozik, mivel immateriális voltában is képes jelentős károkat okozni.
A világ majdnem 8 milliárd lakosának 19 százaléka (1,52 milliárd fő) rendelkezik kriptovaluta pénztárcával, amely soknak tűnhet, de az aktív felhasználók számát csupán 40 millióra becsülik. Ennek okát a kriptovaluta felértékelődése jelentette, így sokak számára egy tökéletes maradandó befektetésnek bizonyult. Értékét az aranyéval helyezik képzeletbeli mérlegre, hiszen mindkettő stabil, időtlen, sokat érnek, de ugyanúgy véglegesek.
2017-ben Kína és Dél-Korea a Bitcoin használatára vonatkozó szabályokat hoztak, miszerint az azzal való kereskedés tilos, büntetőjogi felelősségre vonást hordoz magával. Ámde, ha a jogszabályokkal a Bitcoin bányászatot megtiltják, az jelentős hatással lehet majd a Bitcoin piacára, tekintettel arra, hogy a Bitcoin bányászat majdnem 80%-a Kínában összpontosul.
2018-ban Kína ezért ezt a korlátozást feloldotta. Szintén ebben az évben Oroszország a kriptovaluta-függetlené válásáról készített intézkedési terveket, de mai napig nem valósultak meg. Vannak azonban olyan országok, amelyek kezdettől fogva ellenzik a Bitcoin használatát és jogszabályilag tiltják is azt. Ilyen például Bolívia és Ecuador. Más országokban nincsen generális tilalom. Egyesek például a pénzügyi intézmények és azok alkalmazottai számára tiltják a cégen belüli Bitcoin tranzakciókban való részvételt és ezzel egyidejűleg kevésbé korlátozzák a magánszemélyek Bitcoin birtoklását vagy használatát.
A kriptovaluta azonban egyik országban sem minősül hivatalos fizetőeszköznek és csak kevés szabályozás vonatkozik rá. Erre hívta fel a magyar lakosságot az MNB, mint pénzfelügyeleti szerv is, miszerint a kriptovalutának nincs hivatalos kibocsátója, ezért nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, és nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok, a fogyasztónak fokozott óvatossággal kell eljárniuk ezek használatakor. Érdekes információ, hogy a kriptovaluta önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, éppen ezért adóköteles, amelyre 10 százalékos költséglevonási hányad alkalmazandó (magánszemélyek adózása esetén).
Egy Új-Mexikói Egyetem vizsgálata alapján hiába kézzel nem megfogható dolgot értünk kriptovaluta alatt, mégis olyan mértékben részt vesz a környezetünk alakításában, mintha atomrobbanásról beszélnénk. Ezalatt a kriptovaluták bányászatának környezeti hatásait értjük, amelyek az évek folyamán leginkább negatív irányba tolódtak. A kriptovaluták előállítási vagy „bányászati” gyakorlatát energiaigényes speciális számítógépes hardverekkel hajtják végre, melyek bármilyen földrajzi helyen elhelyezkedhetnek. A bányászati táboroknak nevezett nagyszabású műveletek jelenleg a leggyorsabb internetkapcsolatok és a legolcsóbb energiaforrások köré gyűlnek össze – függetlenül attól, hogy a felhasznált energia forrása zöld vagy sem. A kutatók becslései szerint 2018-ban egydollárnyi (311 forint) bitcoin-érték 49 centnyi (152 forint) egészségügyi és éghajlati kárt okozott az Egyesült Államokban. Előfordul azonban olyan kriptovaluta, amelyet „zöldebben” állítanak elő, ez jelentősen kevesebb energiafelhasználást jelent, viszont alig ismertsége révén nem örvend nagy hírnévnek.
A kriptovaluta túl fiatal fizetőeszköz ahhoz, hogy stabil helyet foglaljon el a törvényes fizetőeszközök listáján, szabályozása pedig az adózástól kezdve a büntetőjogi megállapításokig is bonyolult, hosszadalmas munka lenne. A pénzügyi szektorokban való felhasználása új kapukat nyithat a gazdaságban. Magyarországon a hatását jelenleg nem tudja erőteljesen kifejteni, mivel nem alakult ki az alkalmazásához megfelelő kriptokörnyezet és stratégia.
