Az elmúlt hónapok fejleményei rávilágítottak: a vadállatok (illegális-)kereskedelmének korlátozásához nem csak a bioszféra megóvásához fűződő közvetett érdekek szempontjából van szükség, hanem mert potenciális egészségügyi kockázatokat is jelent az emberiségre nézve.
A kínai kormány ezt felismerve betiltotta a vadállatok élelmezési célú vadászatát, szállítását, kereskedelmét és vásárlását.
A vadállatok adásvételének is helyszínt biztosító vuhani piaccal összefüggésbe hozott, mára világszerte több 100 ezer fertőzést okozó vírus hatására gyökeresen kezd megváltozni az ázsiai kormányzatok viszonya az élővilágot veszélyeztető állatkereskedelemmel szemben, ugyanis a koronavírus eredetének felderítésével foglalkozó kutatásokban többé-kevésbé megalapozottan több állatfaj neve is felmerült mint lehetséges köztes hordozó: a denevérek mellett például az illegális kereskedelem miatt fokozottan veszélyeztetett tobzoskáké is, amiket ételkülönlegességként fogyasztanak abból a hitből, hogy páncélja gyógyító erővel bír, ezzel a kihalás szélére sodorva a fajt. – itt megjegyezném, hogy a COVID-19 vírus konkrét vektora[1] még mindig nem ismert.
És bár a kínai kormány betiltotta a vadállatok élelmezési célon alapuló kereskedelmét, ez korántsem jelenthet teljes megoldást, hiszen a forgalom legnagyobb részét Kína hagyományos gyógyászatából eredő igényei teszik ki.
Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN) régóta napirendi kérdés az országokon átívelő illegális állatkereskedelmi útvonalak felszámolása, az ezzel kapcsolatos együttműködés azonban eddig eredménytelen volt részben a tagállamok hagyománytisztelete miatt. A „koronavírus-helyzet” azonban segíthet egy köztes megoldást találni, hogy a Kína piacain kikötő veszélyeztetett állatok helyzete, valamint a helyiek számára nyújtott más, alternatív megélhetési források biztosításával rendezésre kerüljön. Jelenleg a Kuala Lumpurban megrendezésre kerülő konferencia fog foglalkozni a kérdéssel.
Ugyanakkor a dolog visszásan is elsülhet, elég csak visszagondolnunk a 2002-es SARS járványra, ahol a fertőzéssel kapcsolatba hozott cibetmacskák tömegeit mészárolták le, ahogy tették ezt 2020-ban a COVID-19 járvány esetén is a házikedvencekkel, miután elterjedt, hogy vírushordozók (mint utóbb kiderült, megalapozatlanul és tévesen).
A nagy kérdés továbbra is a következő; az emberek egészségének és a bioszféra rendjének megóvása érdekében legyőzheti e a modern orvostudomány a több száz évre gyökerező hagyományokat?
[1] A vektor viszi át a fertőzést az egyik gazdaélőlényről a másikra.
