Egy utazásnak ideális esetben kalandosnak és élményekkel tarkítottnak kell lennie, már az első pillanattól kezdve. Az ember igyekszik a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló időt, hogy minél tartalmasabban tölthesse azt el és ennek érdekében erőfeszítéseket tesz. Optimális esetben ez egy jól kihasznált utazási lehetőséget eredményez. Ám ez a cikk nem az optimális esetről szól. Mit tegyünk, ha utazás, külföldön tartózkodás során betegek leszünk?
A 2019-2020. évi tanév második félévét Erasmuson töltöm Franciaországban. Erre az időszakra ugyanúgy gondolok, mint egy egyhetes nyaralásra: meg kell ragadni minden lehetőséget. Ennek köszönhetően számos kiváló eseményen és utazáson veszek részt, ami viszont jelentősen kifáraszt. Ezzel önmagában nem lenne baj, hiszen nem pihenni vagyok itt, lényeges, hogy az itteni időmet aktívan töltsem. A probléma ott kezdődik, amikor az ember, szervezetének utasításait figyelmen kívül hagyva, túlterheli magát és nem hagy időt a regenerálódásra. A cikk írásakor éppen ezen hibám böjtjét élem, ugyanis dacára annak, hogy folyamatosan szerveznek bulikat és helyi túrákat, az időmet már egy hete a szállásomon töltöm arcüreggyulladással. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, a legfontosabb, hogyha nagy terhelés alatt van a szervezetünk, hagyjuk utána pihenni, még akkor is, ha ez értékes időt vesz el tőlünk, mert hosszútávon jobban megéri. Ha már azonban nem használ a pihenés és megbetegedünk, fontos tudni az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó lehetőségeinket. Jelen cikkben az európai állampolgárok Európán belüli ellátásáról beszélünk részletesebben.
Az európai országokban az állampolgárok egészségügyi ellátásának finanszírozását különböző módon működő állami egészségbiztosítások látják el. Főszabály szerint az egészségügyi ellátást az adott állam állampolgárai kapják meg, országonként eltérő feltételek teljesülése mellett. 2004 óta azonban az Európai Egészségbiztosítási kártyának köszönhetően minden Uniós ország állampolgára kaphat ellátást – bizonyos megkötésekkel.
Ha magyar szemszögből vizsgáljuk a kérdést, a tájékoztató szerint „a magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai Unió más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat.” Nem mindegy azonban, hogy mit jelent az „orvosilag szükséges”, valamint
maga az egészségügyi szolgáltatás. „Orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba. Ennek eldöntése minden esetben orvos-szakmai kérdés.” A legnagyobb
bonyodalmat a különböző tagállamok különböző jogszabályai jelentik. Tagállamonként eltérő az orvosilag szükséges ellátások köre is és emiatt előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – pl. mentés – esetén a Kártyát nem fogadják el. Az Európai Bizottság határozatai alapján egyébként orvosilag szükséges ellátásnak minősül pl. a dialízis-kezelés, az oxigénterápia és a szüléssel kapcsolatos ellátások is.
A másik problematikus tényező a tagállamok különböző jellegű egészségbiztosítási rendszerében rejtőzik. Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban ún. visszatérítéses rendszer működik.
Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Tehát hiába van jogosultságunk egészségbiztosításra, az elején ugyanúgy fizetnünk kell. Személyesen tapasztaltam meg egy további visszásságot, ami Franciaországot jellemzi. Ha az embernek egy „egyszerűbb” megfázása, enyhébb betegsége van, ami nem produkál súlyos tüneteket, csupán kellemetleneket, a betegséggel normál esetben csak a háziorvoshoz van lehetősége fordulni. Az országban a „háziorvosok” magánvállalkozók, akik ugyan szerződésben állnak az ottani TB-vel, de az Európai Egészségbiztosítási kártyát nem fogadják el. Így hiába téríti vissza a TB egy francia embernek a kezelés költségeit, külföldieknek ez nem lehetséges. Így a vizsgálatot és a gyógyszereket saját zsebből kell állni. Az egyetlen alternatív opció, ha egy korház sürgősségi ellátását vesszük igénybe, ám valószínűleg nem sokan szeretnének órákat várakozni egy sürgősségi osztályon egy alapvetően nem ott kezelendő betegséggel.
Az egyetlen és nagyon fontos megoldás – amelyet én is választottam – az utasbiztosítás. Ez fedezi az orvosi ellátás költségeit és a szerződésben meghatározott egyéb költségeket, komolyabb probléma esetén pedig extra szolgáltatásokat is nyújt. Fontos észben tartani a tervezéskor, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem az utasbiztosítás helyett van.
Összességében az egészségügyet tekintve az utazás előtt a legfontosabb az úticél egészségbiztosítási rendszerének külföldiekre vonatkozó részének ismerete, illetve az utasbiztosítás.
