Amikor gyermekkoromban robottörténeteket olvastam, a kétezres évek még nagyon messzinek tűntek. A népszerű szerzők, közöttük Isaac Asimov is úgy gondolta, hogy mostanára már önállóan gondolkodó, létező robotok vesznek majd körül minket. Éppen ezért, az általa képzelt jövőbeli világban, még azelőtt lefektette a robotika törvényeit (vagyis a robotokat szabályozó, beégetett elvárásokat), mielőtt robotjai önálló viselkedésre lettek volna képesek. De hol tartunk ehhez képest most a mi világunkban, mikor már mobiltelefonunk is kezdi az intelligencia jeleit mutatni? Vajon az ember társa vagy szolgája lesz az MI?
Először is jelzem, hogy az elmúlt években az EU számára egyre fontosabb lett a mesterséges intelligencia (MI) kutatása, sőt kitűzött célja, hogy a világ élvonalába tartozzon e téren is. Azonban, bár a technológiai kutatók hajlamosak nagyon előre rohanni, nem szívesen figyelnek találmányaik társadalmi hatásaira. Éppen ezért hosszú előkészítés után, 2018 április 10-én 25 európai ország, közöttük hazánk is aláírta együttműködési nyilatkozatát az MI fejlesztések terén.
Ehhez kapcsolódóan, mivel a felek felvetették az MI etikai és jogi szabályozásának fontosságát, valamint az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) MI-re alkalmazhatóságát is, így 2018 júniusában összeült az AI HLEG szakértői csoport (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence), azzal a céllal, hogy az MI jogi és etikai és szabályozási környezetét megteremtsék. Ebben a csoportban az üzleti szférán kívül a civil egyesületek és oktatási intézmények is képviseltetik magukat. 2019 áprilisában pedig megjelent a szakértői csoport “Megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatása”. Ebben a dokumentumban megfogalmazzák a “Megbízható MI” (Thrustworthy AI) ismérveit, amelyek három fő gondolat köré csoportosíthatóak: jogszerűen működő MI (Lawful AI), etikusan működő MI (Ethical AI), stabilan üzemelő MI (Robust AI).
A fentiek pontosításként az AI HLEG által rögzített etikai elvek a következők: az emberi autonómia tiszteletben tartása, a kár megelőzése, méltányosság, megmagyarázhatóság. Ezek között a harmónia megteremtése azonban csak az íróasztal mögül tűnik egyszerűnek, ezért külön pontként megfogalmazták a közöttük lévő ellentmondások tudomásul vételét és kezelését is. Mint tudjuk ezek szépen hangzó elvek, de csak akkor érnek valamint, ha megfoghatóbb szempontokkal bővítjük őket. A szakértői csoport a következő hét követelménnyel egészítette ki az etikai elveket: emberi cselekvőképesség és felügyelet, műszaki stabilitás és biztonság, adatvédelem és adatkezelés, átláthatóság, sokféleség és megkülönböztetésmentesség és méltányosság, társadalmi és környezeti jólét, elszámoltathatóság.
A szakértői csoport munkája során fontos szempont, hogy az MI rendszerekkel kapcsolatba kerülő embertársaink milyen védelmeket élveznek, illetve a fenti követelményeket folyamatosan be kell tartani az MI rendszerek teljes életciklusában.
Összességében elmondható, hogy az EU Alapjogi Chartája és az alapvető emberi jogok jelenleg előnyt élveznek, vagyis az EU álláspontja alapján az MI nem minősül az emberi fajjal megegyező jogúnak.
Hol is tartunk tehát? Papíron, és a szakértői csoport munkáját vizsgálva egyelőre nincs mitől tartanunk: a mesterséges intelligencia nem tud csak úgy elszabadulni, nem vagyunk veszélyben. Valószínű, hogy a következő években egyre több MI rendszerrel kerülünk kapcsolatba mindennapjaink során, és egyre több feladatot vesznek le a vállunkról, mintha egyfajta társaink lennének. Úgy vélem azonban, hogy az MI terjedésével még fontosabb lesz meghatározni, hogy mi is az ember, ehhez viszont emlékeznünk kell arra, hogy képre és hasonlóságra teremtettünk.
