Kevesen tudják ugyan, de már 6 éve folyamatban van egy kutatás, amellyel akár hatalmas áttöréseket is elérhetünk a tudományban. Ugyan nem fejlesztésekről és feltalálásokról van szó, csupán vizsgálatokról. 2013-2023-ig az agykutatás évtizedéről beszélhetünk Európában.
Sokan úgy gondolják, hogy a memória olyan, mint egy adatrögzítő eszköz. Lementünk, majd előhívunk és lejátsszunk információkat abban az esetben, ha kérdésekre szeretnénk válaszolni, vagy képeket szeretnénk azonosítani. Több éves pszichológiai munka támasztja alá, hogy ez nem igaz. A memóriánk építő jellegű, újrateremthető. Olyan, mint a Wikipédia. Odamehetünk, megváltoztathatjuk, mint ahogy más is megteheti ezt. Ekkor kerülhet szóba a téves memória kutatása és a konstruktív memória vizsgálata.
A legtöbb téves memóriával összekapcsolható szituáció a pszichoterápia egy bizonyos módjához köthető. Ugyanis a hamis emlékek elültetése az emlékezetben később is hatást gyakorolhatnak az emberre, ami befolyásolhatja a viselkedést sokkal azután, hogy az emlék keletkezett. Ezzel kapcsolatban etikai kérdések merülhetnek fel, mint például: Mikor kellene használnunk ezt az emlék-technológiát? Meg kell tiltanunk valaha a használatát? Ugyanakkor sajnos a terapeuták nem tudnak etikusan hamis emlékeket ültetni a páciensek emlékezetébe, még akkor sem, ha ez esetleg a beteg javára válna.
Sokan persze becsben tartják az emlékezeteiket, tudva, hogy az fejezi ki az identitásukat, kik ők, honnan jöttek. Ugyanakkor az emlékeink megannyi valótlanságot is tartalmazhatnak. A világ tele van félrevezető információkkal, mint például a média tudósítás, ekkor kap az elménk lehetőséget a befolyásolásra. Persze attól, hogy valaki állít valamit és azt magabiztosan teszi meg, csak attól, hogy sok részletet mond, csak attól, hogy érzelmeket visz a mondanivalójába, attól még nem azt jelenti, hogy az valós információ. Éppen ezért nem tudunk megbízhatóan különbséget tenni valós és hamis emlékek között, ekkor független megerősítésre van szükségünk.
A memóriánk olyan, mint a szabadság. Törékeny dolog. Nagyon könnyen téves útra terelhet minket és sok problémát okozhat döntésképességet igénylő szituációkban. A legismertebb ilyen helyzet egy amerikai férfival történt, akit tévesen ítéltek el, összekeverve egy nemi erőszakot elkövető személlyel. Ugyan nem a bíróság, hanem az áldozat személyes meggyőződése alapján hozták meg az ítéletet, aki tévesen keverte össze az elkövetőt az ártatlan emberrel többszöri összehasonlítás alapján. Ezt bizonyítja azt, hogy stresszes szituációkban sokkal befolyásolhatóbb az elménk, ugyanakkor hamis emlékeket is táplálhatnak abba.
Sok módszer áll rendelkezésünkre a memóriánk fejlesztésével kapcsolatban és számtalan könyv és film játszik el azzal a gondolattal, hogy mire lennénk képesek, ha az agykapacitásunk egészét használni tudnánk. Így tehát reménykedhetünk, hogy 2023 végére az agytudomány számos hasznos információval tud majd szolgálni számunkra.