Lebilincselő közgazdaságtani konferenciát tartott a fenti címmel a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet november 23-án egyetemünkön. A Szent II. János Pál Pápa teremben megrendezett, 10-16 óráig tartó program keretében aktuális gazdasági és társadalmi kérdéseket elemeztek a katolikus egyház tanításának tükrében. A konferencián tíz szakértő tanár tartott egyenként húsz perces előadásokat, melyek egyszerre voltak érdekesek és tanulságosak.
Szabó István dékán úr köszöntőjével 10 órakor kezdetét vette a konferencia első része, „A piac az ember szolgálatában (?)”. Elsőként Kránitz Mihály dékán úr tartott előadást „Jézus és a pénz. Gazdasági ügyek az evangéliumban” címmel. Az előadás tanulsága, hogy bár Jézus figyelembe veszi az anyagi összetevőt, mindig a személy javát helyezi előtérbe. Ezt követően Botos Katalin professzor emerita beszélt a „Morális alapú közgazdaságtanról”, melyben a közgazdaságtan és a pénzügyi rendszer felülvizsgálata, újragondolása mellett érvelt. Katona Klára egyetemi docens „A pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági hatásának vizsgálata az Egyház tanításának szemszögéből” című előadásában az erkölcsi szempontot hangsúlyozta, hiszen a gazdaság végső célja az ember fejlődésének szolgálata. Schlett András egyetemi docens témaköre, a „Személy és gazdaság. Megjegyzések a gazdasági élet kulturális összefüggéseiről” a rendkívüli gazdasági fejlődés emberre gyakorolt romboló hatását tárta elénk. A modern ember méltóságtudata háttérbe szorult, mivel az egyén igényei pusztán a birtoklásra és fogyasztásra redukálódtak. „A pápai enciklikák gazdasági tanítása a Rerum Novarumtól a Laudato Si-ig” címmel Kőrösi István egyetemi docens a pápai enciklikák üzenetein keresztül azt elemezte, hogyan fejlődött a keresztény gazdasági szemlélet. A konferencia első plenáris ülését vita zárta le, majd ebédszünet következett.
A második plenáris ülés fél kettőkor kezdődött, ennek témája „Az állam az ember szolgálatában (?)” volt. Szalai Ákos egyetemi docens „A kormányzati kudarcok modellje - a Társadalmi Tanítás vakfoltja?” címmel tartott előadást, melyben az Egyház tanítását szembeállította a közgazdaságtan kormányzati kudarcok modelljével. Schanda Balázs egyetemi tanár „Az állam a közjó szolgálatában” című előadásában megállapította, hogy az állam célja a közjó előmozdítása, melynek szolgálata minden polgár feladata. Horkay Hörcher Ferenc egyetemi tanár tárgyköre a „Szubszidiaritás, önkormányzás és az egyéni felelősség elve” volt: kijelentette, hogy a katolikus tanítás szerint az egyén és a közösség nem ellentétes elemek, hanem nagyon is feltételezik egymást. Balázs Zoltán egyetemi tanár előadása az „Elhatárolások: egyház és hit versus állam, társadalom, politika a modern pápai enciklikákban” címet viselte. Itt az egyháznak a modern világgal való kapcsolata vált elemzés tárgyává. Az utolsó előadó, Mike Károly egyetemi docens témája „Az ökológia, mint erkölcsi giccs, és mint prudens kormányzás” volt. Eszerint az erkölcsi giccs bár felajzhat hasznos érzelmeket, nem ad valódi erkölcsi eligazítást, sőt veszélyeket rejt magában azzal, hogy „környezetbarát” döntési alternatíváknak indokolatlanul nagy értéket tulajdonít. Az előadások sorozatát vita követte, majd Katona Klára tanárnő zárszavával véget ért a program.
Az esemény igen jól sikerült, sok hallgatót vonzott, akik figyelmesen hallgatták az előadásokat. A konferencia mottójául II. János Pál Centensimus Annus című enciklikájának részlete szolgált:
”...az emberek együttélésének nem célja sem az állam, sem a piac, hanem az ember önmagában olyan páratlan értékkel bír, akit az államnak és a piacnak is szolgálnia kell.”
