TANÁCS FERENC JÓZSEF

Immár 50. alkalommal került megrendezésre az EJ Congress, az Európai Újságírók Szervezetének (European Journalists Association) kongresszusa. Festői környezetben, a Pirin- és a Rila-hegység között, Razlogban találkozott Európa számos, prominens személyisége.

A fő témát – a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetben nem meglepő módon – az Európai Unió jövője, és fennmaradása szolgáltatta. Tekintettel a helyszínre, külön szekciót kapott a Balkán integrációjával kapcsolatos kérdéskör, mely részeként több térségbeli közéleti szereplő és politikus véleménye is elhangzott.

Paolo Magagnotti, az egyesület elnökének nyitóbeszédét, a díszvendégek folytatták: Maria Romana De Gasperi és Sven-Georg Adenauer bemutatkozását – mindketten nagy EU-gondolkodók leszármazottjai – Alexander Swarovski felszólalása követte.

Martin Schultz, EP elnök videó üdvözlete konferálta fel az első szekciót, mely az Unió jövőjére fókuszált. Egy kerekasztal beszélgetésnek lehettünk tanúi, melyben az egyik legvitatottabb álláspontot Rolf von Hohenau (Taxpayers Assiciation of Europe) vázolta fel. Szerinte tarthatatlan, hogy jelenleg pusztán négy ország: Németország, Hollandia, Finnország és Luxemburg viszi pénzügyileg előre az Uniót. Persze ez nagy port kavart, hiszen sokak szerint a német ipar nagyban függ az EU tagállamok felé irányuló exportjától.

Sokan vitatták az utóbbi tényt is, hiszen például a kínai autóiparban, a VW konszern révén piacvezető Merkel országa. Egy szó mint száz, Henrik Schottnak, a moderátornak (aki mellesleg az EJ német szekciójának vezetője) nem volt könnyű dolga. Főként, miután a kerekasztal beszélgetés két fiatal tagja is kifejtette az álláspontját:

Corina Fornade, a fiatalok körében végzett kutatási eredményeit ismertette. Meglepő módon egyedül a svájci megkérdezett – az ETH Zürich hallgatója – volt magabiztos a jövőjét, elhelyezkedését illetően. Minden más EU tagállambeli megkérdezett szkeptikusan tekint a jövőjére.

Szabados Viktor, a Strukturált Párbeszéd Magyar szekciójának képviseletében már egy több nemzetet átfogó véleményt közölt, miszerint a fiatalok nem érzik sajátjuknak az Európai Uniót. Ennek fő okát az európai demokrácia alacsony fokában, többek között a pártlistás szavazásokban látja.

A hangulatot nagyban javította, amikor a következő napon, a helyi – mellesleg kiváló adottságokkal rendelkező – turizmus került előtérbe. Mint megtudtuk hatalmas beruházások történtek a régióban, legyen szó új sípályákról, hotelekről vagy golfpályákról.

A térség politikai kilátásai kevésbé rózsásak. Mint Andrey Kovatchev (EP képviselő) is kifejtette, a már emlékezet óta, a Makedón név használatáért folytatott görög-macedón küzdelem, valamint a jugoszláv háborúk árnyéka még mindig megnehezíti a helyi politikusok dolgát.

Szerencsére, a sok nyitott kérdés mellett, sikerült konszenzusra jutni abban, hogy viszonyuljunk pozitívan, nyitottan a még gyermek Unióhoz. Rengeteget kaptunk eddig is tőle, a jövőben pedig csak általa van esélyünk Kínával, és a többi nagyhatalommal szemben.

Miután mindenki megnyugodott, hogy kifejthette álláspontját, eljött a kulturális programok ideje. Azok, akik ellen tudtak állni a konferencia helyszíneként szolgáló Pirin Golf & Country Club zöld pályáinak, meglátogathatták a Rila kolostort. Nem egy modern épület, még a X. században alapította Rilai Szent János, s a Balkán legszebb szerzetesi épületeként tartják számon. Még a török megszállás alatt is megőrizte függetlenségét, hála az oszmánok istenfélelmének.

Érdeklődő személyiségem révén, nem akartam semmiből sem kimaradni. A kolostor meglátogatása után, a golfpálya-rendszert is sikerült bejárni pár elektromos golfautó segítségével; nem is beszélve az ötcsillagos szálloda spa részlegéről.

Nagyon izgalmas három napot magam mögött hagyva, elégedetten vettem elő a Római jog jegyzetem a hazafelé tartó úton.