A street art szerves részét képező graffiti meghatározó alakja Banksy, a brit alkotó, aki számára - tehetsége mellett – az jelenti a legnagyobb reklámot, hogy nem fedi fel kilétét a nagyközönség előtt. Közismert művei közé tartozik például a Virágdobó vagy a Lány léggömbbel. Bár népszerűségének kedvez a titokzatosság, a művei oltalmát szolgáló szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó jogokkal anonimitása végett csak korlátozottan élhet.
Alapvető kérdést vet fel, hogy az úgynevezett falfirkák művészeti alkotásoknak nevezhetők-e egyáltalán, vagy csak a vandalizmus egyfajta megnyilvánulásai. Erről megoszlanak a vélemények, és érvek mindkét oldalon felsorakoztathatóak (véleménynyilvánításhoz való jog szemben áll a tulajdonhoz való jog megsértésével). Azonban az kétségtelen, hogy az általa készített graffitik fennmaradása érdekében előfordult, hogy Banksy előzetesen engedélyt kért az ingatlan tulajdonosától, valamint tevékenységének művészeti értékét támasztja alá az is, hogy egyes helyeken a városvezetés már kifejezetten védi munkáit. Banksy nemcsak graffitiket készít, hanem olajfestményeket is, többek között ezek elárverezéséből szerez bevételt.
A művésznek mindig is viszontagságos volt a viszonya a szerzői joggal, több kijelentésében is egyértelművé tette, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget annak (’Copyright is for losers.’ – „A szerzői jog a veszteseké.”), azonban ezt főleg azért tette, hogy követői a munkáit saját célra szabadon felhasználhassák. Később – a hamisítványok, és engedélye nélkül az ő ábráit tartalmazó árucikkek folyamatos megjelenése okán – megváltozott a magatartása, és lépéseket tett annak érdekében, hogy megszerezze művei védjegyoltalmát. Anonimitása megőrzése céljából ezt nem saját nevében tette meg, hanem képviseletében a Pest Control Office Limited hitelesítő testület nyújtotta be a védjegy iránti kérelmet, ami már több ízben is bonyodalmakhoz vezetett. Fontos kiemelni, hogy míg a szerzői jog automatikusan megilleti az alkotókat, ehhez képest a védjegyoltalom azt a személyt védi, aki áruját / szolgáltatását a megfelelő eljárás útján lajstromoztatja.
Megtámadta például a Laugh now képsorozatához kötődő védjegyét a Full Colour Black üdvözlőlap-gyártó cég, azzal az indokkal, hogy az említett mű nem kellően megkülönböztethető, illetve azt rosszhiszeműen jegyezték be. A cég szerint a művész azt a problémát akarta kijátszani, hogy az Európai Unió Szellemi Hivatala (EUIPO) nem tudja Banksyt a művek megkérdőjelezhetetlen tulajdonosaként azonosítani, így a szerzői jogi törvény nem nyújt neki védelmet, ezért művét a védjegy révén más módon igyekezett védelemben részesíteni. A cég azzal is érvelt, hogy Banksy ingyenesen elérhetővé, letölthetővé tette már a képeket online, illetve korábban elítélően nyilatkozott a szerzői jogról. Az EUIPO ebben az esetben végül nem törölte a védjegyet, mert úgy gondolta, hogy nincs elég bizonyíték a rosszhiszeműség alátámasztására, így a jóhiszeműség vélelme továbbra is fennáll, a művet a szerzői jogi és védjegyoltalom joga egyaránt megilleti.
Bár az említett ügyben Banksy javára döntött a hatóság, azonban névtelensége a jövőben további problémákat okozhat számára jogai érvényesítése során.
