Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Ez az alkalom sok embernek mást és mást jelent, két dolog azonban mindenkinek ugyanaz ezzel kapcsolatban. Az időszámításunk, és az, hogy minden évben 25-26-án ünnepeljük. Azonban egyik sem pontos adat, ha a történelmi tényeket vesszük alapul. Ezeket járom körül cikkemben.
2022-t írunk, bár amikor ez a cikk megjelenik, már minden bizonnyal 2023 lesz. Ezt az időt a hagyomány szerint Jézus születésétől számítjuk, azonban Ő nem 1-ben született, hanem néhány évvel korábban. A 6. századig az éveket Diocletianus császár trónra lépésétől, előtte Róma feltételezett alapításától számították, ekkor merült fel először, hogy a pogány, keresztényüldöző császár trónra lépése helyett a Megváltó születését vegyék alapul. Dionysius Exiguus római apát számításai szerint ez az időpont Augustus császár uralkodásának 28. évére jött ki, és azóta ez alapján számítjuk az éveket. Néhány aspektust azonban minden igyekezete ellenére sem vett figyelembe.
Az Evangéliumokban találunk fogódzókat az időpontok meghatározásában. Lukács említi, hogy Augustus császár népszámlálást rendelt el, amiért Józsefnek, jegyesével, az áldott állapotban levő Máriával a születési helyére, Bethlehembe kellett utaznia. Ennek időpontja Kr. e. 8 körülre tehető, ekkor adott ki ugyanis az uralkodó egy ilyen rendeletet, az ankarai augusztus-templom feliratának tanúsága szerint. Máté evangéliumában a születés időpontja Heródes júdeai király uralkodása alá esik, aki Josephus Flavius római történetíró leírása alapján Kr. e. 4-ben elhunyt, ezért a születésnek azelőttre kell esnie. Ezekkel a tényekkel az apátnak is tisztában kellett lennie, miért hibázott akkor?
Legfeltűnőbb tévedése Augustus uralkodásához kötődik: 1-ben nem 28 éve, hanem 31 éve uralkodott, mivel Dionysius nem számolta az Octavianus néven a császári székben töltött négy évét. Így Jézus születési évének Kr. e. 4-re kellett volna kijönnie, ami egy realisztikusabb időpont, ismerve a népszámlálás kezdetének, és Heródes halálának idejét. Emellett a szökőéveket sem számolta.
A másik segítség a születési időpont meghatározásához a csillagászat tudományától érkezik, a tudósok évszázadokon keresztül vizsgálták, hogy a betlehemi csillag milyen jelenség volt, és mikor zajlott le. Colin Humphreys 1991-es tanulmányában arra jutott, hogy a jelenség egy lassan mozgó üstökös volt, amelyet kínai csillagászok Kr. e. 5-ben figyeltek meg. Más szakértők a Kr. e. 7-es Szaturnusz – Mars együttállásra gyanakodnak. Ez állhat a legközelebb a valósághoz.
A karácsony ünnepléséről a legkorábbi forrás egy 336-os római évkönyv, amely szerint ebben az évben ünnepelték meg először Jézus születését. Az őskeresztények körében az egyetlen igazán fontos ünnep a húsvét volt, azonban az államvallássá válással törekvések indultak a „vetélytárs” pogány ünnepek felszámolására. Az ősi római vallás követői december 17 és 25 között rendezték meg a szaturnáliát, azaz Szaturnusz isten ünnepét. A kutatók szerint ezt az ünnepet vette át Jézus születésének ünnepe, amely így egybecseng a téli napfordulóval is.
Melyik hónapban született Jézus akkor valójában? Erre a kérdésre is a csillagászok, illetve a Szentírás adhat választ. Lukács evangéliuma említi, hogy a pásztorok a közelben őrizték nyájaikat, tehát a születésnek a kihajtás után kellett történnie, tavasszal, vagy nyáron. Hasonló következtetésre jutott Dave Reneke asztronómus is, aki a Kr. e. 2 júniusában bekövetkezett Jupiter – Vénusz együttállást tekinti a betlehemi csillagnak.
Összefoglalva, Jézus a népszámlálás Kr. e. 8-as kihirdetése után, de Heródes Kr. e. 4-es halála előtt születhetett, a legvalószínűbb, hogy Kr. e. 7 tavaszán.
A valós időpontot talán sohasem fogjuk megtudni, azonban ez szerintem nem is fontos, hiszen a karácsony minden kultúrában kisebb vagy nagyobb szerepet kapott az azóta eltelt két évezredben, és teljesen összeolvadt a téllel, a világosságra való várakozással. Valójában Jézus születésével is a Világosság jött el közénk.
