„A betegség nem válogat” - tartja a mondás. Ennek értelmében bármikor kerülhetünk abba a nemkívánatos helyzetbe, hogy egy kórtermi ágyon kell napokat elöltenünk, miközben teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva a fehér köpenyt viselő nővérek és orvosok irányába. A beteg számára ez nem csak stresszforrás, hanem veszélyt jelentő bizonytalanság is, hiszen a szakértelem megléte csak az egyik oldalon érvényesül.

Több racionális indok támasztja alá a betegjogok deklarálásának szükségét, amelyek legfőképp az orvos-beteg aszimmetrikus emberi viszonyból fakadnak. A betegjogok legfőbb célja a beteg és az egészségügyi intézmény közti kapcsolat humanizálása, annak biztosítása, hogy a beteg egyenrangú partnerként gyakorolhassa jogait és teljesíthesse kötelezettségeit. A jogok garantálásával a jogalkotó redukálni szándékozza a beteg kiszolgáltatottságát mind az egészségügyi dolgozók visszaélésével, mind pedig az intézmény bürokráciájával szemben.

Kardinális kérdés a betegjogok vizsgálata során, hogy milyen időbeli, területi, továbbá személyi feltételeknek kell érvényesülniük ahhoz, hogy hivatkozhassunk rájuk egy esetleges panasz megírásakor. A jelenleg hatályos 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.). az I. Fejezetben határozza meg a területi- és személyi hatályát. Ennek értelmében a törvény hatálya kiterjed minden Magyarország területén tartózkodó természetes személyre és működő egészségügyi szolgáltatóra. Indifferens, hogy a beteg külföldi vagy belföldi-e, továbbá az is, hogy a szolgáltatót állam, egyház vagy önkormányzat tartja fenn (szektorsemlegesség). A személyi feltételt illetően a beteg törvényi meghatározásából kell kiindulnunk, miszerint: „az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy”. Ebből adódóan a betegjogok jogosultjai vagyunk, ha mandulaműtét miatt fekvőbetegként kerülünk kórházba, továbbá akkor is, ha egy belgyógyászati vizsgálaton veszünk részt, függetlenül attól, hogy az biztató eredménnyel zárul vagy sem. Az említett példák alapján tehát ezek a jogosultságok onnantól kezdve illetnek meg minket, amint egészségügyi szolgáltatóhoz fordulunk.

Annak érdekében, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire és milyen körülmények között hivatkozhatunk betegként, tekintsük át az egyes nevesített betegjogokat, amelyeket az Eütv. sorol fel.

1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog

A beteg általános joga, hogy állapotának megfelelő ellátásban részesülhessen, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ha fájdalmunk van és egészségügyi ellátásra van szükségünk, a jogalkotó garantálja az ellátáshoz való fordulás jogát. E jog magába foglalja a szabad orvosválasztást, illetve a fájdalomcsillapításhoz való jogot is. Az orvosválasztás joga azonban nem korlátlan, hiszen ehhez szükséges a választott orvos beleegyezése, továbbá nem állhat fenn sürgős helyzet, illetve az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem képezheti a választás akadályát. Amennyiben a beteget túlterheltség miatt nem képesek ellátásban részesíteni, várólistára kell helyezni, amelynek tényéről és várható időtartamáról tájékoztatást kell számára adni.

2. Az emberi méltósághoz való jog

 Ennek a betegjognak köszönhetően léphetünk fel az olyan, legfőképpen kezelőorvosok és ápolók által elkövetett visszaélésekkel szemben, amelyek az emberi méltóságot sértik. Gyakorlatban ez megnyilvánulhat úgy, hogy méltatlanul, megalázó hangnemben beszélnek, pl. sürgősségi fogamzásgátlás esetén a gyógyszerért folyamodó pácienst megalázzák, illetve, ha nem a nevünkön szólítanak a kórházban (pl. „a béna”). Ebbe a körbe sorolható még a beteg indokolatlan vagy időn túli lekötözése, elkábítása. Erre csak és kizárólag a beteg és mások védelmében kerülhet sor, ha fennáll az ön- és közveszélyes jelleg, de aszankciójellegű, megtorló és embertelen intézkedés minden esetben tilos. Ellátás során csak a szükséges időre és mértékben vetkőztethető le a beteg, tehát tilos a beteget ruha nélkül hagyni, illetve egy felsőtesten elvégezhető vizsgálat esetén tilos okvetlenül a nadrágot is levetetni.  Ha ilyen elbánásban részesülünk, azonnal forduljunk a betegjogi képviselőhöz, súlyosabb esetekben pedig a rendőrséghez.

3. A kapcsolattartás joga

Mindenkit megillet az a jogosultság, hogy írásban vagy szóban kapcsolatot tartson fenn hozzátartozóival, illetve egyházi személlyel, azonban ez nem sértheti a betegtársainak a jogait. Ha kórházba kerülünk, a kapcsolattartásra hivatkozva nem vehetik el tőlünk a mobiltelefont, továbbá kötelesek - bizonyos kivételektől eltekintve - biztosítani, hogy látogatókat fogadjunk. Ennek negatív oldala is érvényesül, azaz megtilthatjuk valaki számára a látogatást, illetve azt is, hogy bármely kezeléssel kapcsolatos információt mással ismertessenek.

4. A gyógyintézet elhagyásának joga

Az önrendelkezési- és a személyes szabadsághoz való jogból fakadóan a betegnek joga van az intézetet elhagyni, ha ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Amennyiben az intézmény elbocsátja a beteget, erről előzetesen tájékoztatni kell őt és hozzátartozóját, legalább a tervezett elbocsátást megelőzően 24 órával. Ha az intézményt el kívánjuk hagyni, ezt a kezelőorvossal kell elsősorban közölnünk, aki ezt feltünteti az egészségügyi dokumentációban.

5. A tájékoztatáshoz való jog

Mindenkinek joga van az értelmi szintjének, korának és állapotának megfelelő részletes tájékoztatáshoz az egészégi állapotával összefüggésben. Ennek a kötelezettségnek az orvos nem tesz eleget azzal, ha a tüneteket és az elváltozásokat latin kifejezésekkel helyettesíti. Közérthetően és világosan kell fogalmazni minden egyes tájékoztatás során. Ha nem teljeskörű a tájékoztatás, illetve azt nem teljesen értjük, kérdezzünk vissza, ehhez minden körülmények között jogunk van! Továbbá mindenkit megillető jogosultság a vizsgálatok eredményének, illetve annak okainak teljeskörű megismerése is. Az Eütv. bár külön nevesítve tartalmazza az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogot, az egyértelműen a tájékoztatáshoz kapcsolódik. Ez alapján jogosultak vagyunk távozáskor zárójelentést kapni, továbbá írásos orvosi véleményt kérni, ezentúl pedig minden rólunk készült egészségügyi dokumentációban foglaltakat megismerni.

6. Az önrendelkezéshez való jog

Ennek a betegjognak az ismertetése hosszabb értekezést igényel, amely átlépné jelen cikkem kereteit, ezért csak rövid és általános kifejtésre hagyatkozom.

Kijelenthető, hogy a legtöbbször említett és a szakmai vélekedést leginkább megosztó betegjogról beszélünk, amelyről az Eütv. elsőkörben konstatálja, hogy kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az önrendelkezéshez való jog több komponensű jog, mivel magába foglalja a beteg szabad döntését az egészségügyi ellátás igénybevételéhez, a kivizsgálással és kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában történő részvételhez való jogot, továbbá azon jogot, hogy az életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének stb. bármilyen, az egészségügyi ellátásával össze nem függő célú felhasználásához szükséges az írásbeli beleegyezése.

7. Az orvosi titoktartáshoz való jog

Az Eütv. a betegjogok sorában utoljára az orvosi titkot szabályozza, melynek értelmében az minden olyan személyt terhel, aki szolgáltatásnyújtás során egészségügyi adatot ismer meg, tehát nem korlátozódik kizárólagosan az orvosokra. Ahogy azt korábban említettem, betegként meghatározhatjuk azon személyek körét, akiknek felvilágosítás adható az állapotunkkal kapcsolatban, illetve azt is, hogy e körből kik vannak kizárva. Mint minden betegjog, ez sem korlátlan, mivel, ha törvény elrendeli, vagy mások élete, testi épsége megköveteli, akkor nincs szükség a beteg hozzájárulására ahhoz, hogy adatok kerüljenek közlésre. E jogosultság körében lehetőségünk van arra is, hogy a rajtunk végzett vizsgálat olyan körülmények között történjen, amelyek garantálják, hogy mások ne hallják és lássák.

Ha az egészségügyi intézmény falai között azt tapasztaljuk, hogy a törvényi szinten biztosított jogaink gyakorlásában akadályoznak, akkor érdemes betegjogi képviselőhöz fordulnunk és panasztétellel élnünk, hiszen ebben az esetben az intézményt intézkedési kötelezettség terheli, amelynek eredményéről 30 napon belül tájékoztatást kell adnia.

Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!