Az AI (Mesterséges Intelligencia) gyors fejlődése és elterjedése napjainkban egyre nagyobb kihívás elé állítja a jogalkotókat és jogalkalmazókat világszerte. Magyarország sem kivétel, és az elmúlt években az alkalmazásának jogi szabályozása is egyre fontosabbá vált az országban.
Az AI jogi szabályozásának legfontosabb eleme az adatvédelem. Az ilyen rendszerek működéséhez nagy mennyiségű adatra van szükség, ami számos személyes adatot is tartalmazhat. Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) és a magyar Adatvédelmi törvény határozza meg az adatvédelemre vonatkozó követelményeket. A személyes adatokat csak az érintett személy beleegyezésével vagy a jogszabály által előírt esetekben lehet feldolgozni. Az adatok kezelése során biztosítani kell azok biztonságát és védelmét, valamint az érintett személy jogainak tiszteletben tartását.
Az érintettek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban erkölcsi, etikai kérdések is felmerülhetnek. A programozás során a készítőknek kiemelt figyelmet kell arra fordítania, hogy megfelelő erkölcsi-etikai értékeket építsenek a rendszerbe, ennek érdekében az Európai Bizottság 2019-ben kiadott egy dokumentumot ’Megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatás’ címen. A cél az emberközpontú, megbízható AI megalkotása. Ehhez kapcsolódik az AI önálló döntési képességéből fakadó következményekért való felelősség kérdése, amelynek kidolgozása Magyarországon még nem szabályozott terület, azonban már születtek elméletek ennek megvalósítására, többek között a berlini Humboldt Egyetem professzorának, Jan-Erik Schirmernek az ötlete, amely szerint a mesterséges intelligenciát részleges jogalanyisággal lehetne felruházni.
Az AI alkalmazása során az etikai szempontok mellett az átláthatóság is fontos szerepet játszik. Az ilyen rendszerek által hozott döntések gyakran nehezen érthetőek és megmagyarázhatatlanok lehetnek, különösen, ha az algoritmusok és az adatok bonyolultak. Az átláthatóság biztosítása érdekében a fejlesztőinek és üzemeltetőinek el kell készíteniük a döntéshozatali folyamatokat és az algoritmusok működési módját leíró dokumentációkat, valamint az érintetteknek joguk van arra, hogy tájékoztatást kapjanak a döntéshozatali folyamatokról.
A jogi szabályozásával kapcsolatosan kiemelt jelentőségű az összehangolás és a nemzetközi együttműködés. Az AI rendszerek fejlesztése és alkalmazása globális jelenség, ezért fontos, hogy a jogi szabályozások összehangoltak és összhangban legyenek egymással. Az EU általános adatvédelmi rendelete mellett Magyarország is elfogadta az AI etikai irányelveit és az AI nemzeti stratégiáját, amelyek az ország irányelveit határozzák meg az alkalmazásával kapcsolatban.
Az AI jogi szabályozásának kialakítása és fenntartása folyamatos kihívás elé állítja a jogalkotókat és jogalkalmazókat. A technológia fejlődése és a mesterséges intelligencia alkalmazása azonban óriási lehetőségeket kínál a gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődés szempontjából. Az ilyen rendszerek magas szintű fejlettségét az is bizonyítja, hogy ennek a cikknek a megírásában is nagy segítségemre volt egy ilyen program. A terület jogi szabályozása azt célozza, hogy az AI fejlesztése és alkalmazása összhangban legyen az alapvető emberi jogokkal, az adatvédelemmel, illetve az etikai, valamint gazdasági elvekkel, hogy a pozitív hatásait kihasználva hozzájárulhasson az emberi élet minőségének javításához és a fenntartható fejlődéshez.
