1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, a korabeli politikai élet egyik kiemelkedő kommunistaellenes szereplőjét. Ezen emblematikus eseménnyel kezdetét vette Magyarország történelmében egy új, viharos időszak; a kommunista diktatúra, melynek áldozataira február 25-én emlékezünk meg.
A második világháború után 1945-ben megtartott első nemzetgyűlési választásokon a Független Kisgazdapárt közel 2,5 millió szavazattal abszolút többséget (57%) szerzett a parlamentben. Azonban a felszabadító szovjet csapatok jelenléte, illetve az ezzel járó politikai nyomás miatt a párt kénytelen volt a kommunistákkal (MKP), a szociáldemokratákkal (MSZDP) és a Nemzeti Parasztpárttal koalícióra lépni.
A választások után a Magyar Kommunista Párt – főtitkárként élén Rákosi Mátyással – hamar megkezdte a kommunistaellenes politikusok és társadalmi véleményvezérek elhallgattatását. Ezen „hadjárat” egyik első és legszimbolikusabb mozzanata volt, amikor a Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát a szovjet hatóságok összeesküvés vádjával letartóztatták. Korabeli kommunista napilapok azt írták róla, hogy: „aktívan vett részt földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében”. Kovács Bélát bírósági tárgyalás nélkül a Szovjetunióba hurcolták, ahol végül húsz év szabadságvesztére ítélték. Először gulágra került, majd a moszkvai börtönbe. Végül nyolc évet töltött fogságban.
Kovács Béla letartóztatása szimbolikus jelenete volt egy új korszaknak, a szovjetizálódó Magyarországnak, amelyben a kommunista párt kiiktatta és eltűntette azt, aki bármely módon is ellenszegült a párt akaratának. Eme totális diktatúra figyelmen kívül hagyott mindent, ami az általunk ismert emberi szabadságjogokhoz vagy a demokráciához fűződik. A kommunista rezsim világszinten közel 100 millió halálos áldozatot követelt meg. Magyarországon a rendszer 50 éves uralma alatt közel 700 ezer magyart hurcoltak szovjet kényszermunkatáborokba, és körülbelül 200 ezer magyarnak kellett elhagynia a hazáját. A kommunista rendszer áldozatai alatt nem kizárólag a kivégzett és gulágra küldött magyarokra kell gondolnunk, hanem mindazokra, akiket véleményeik miatt megbélyegeztek, meghurcoltak, megkínoztak, akiket a vallási hovatartozásuk miatt üldöztek, akiket megfosztottak a szabad akaratuk szerinti cselekvéstől, akik a korabeli éhínség miatt nélkülözni kényszerültek; egyszersmind, mindazokat, akiket testileg és lelkileg megnyomorított a kommunista rendszer. Rájuk emlékezünk a 2000. június 13-án elfogadott Országgyűlési határozat óta minden év február 25-én.
A – jelenleg 20 éves jubileumát ünneplő – Terror Háza Múzeum „Elmondjuk, hogy tudd!” címmel rendhagyó történelemórákat tart középiskolás diákok számára február 21. és 25. között, melyekben az időszak történéseiről és érdekességeiről történészek tartanak előadásokat. Kiemelendő továbbá, hogy 25-én a múzeum ingyenesen látogatható, így érdemes lehet elmennie annak, aki szeretne megemlékezni honfitársainkról, illetve szeretné a korszak történéseit közelebbről megismerni. Február 25-én egésznapos gyertyagyújtást tartanak a Hősök falánál.
