Új év, új kezdet - vagyis inkább egy megújult erejű folytatás, ugyanis újabb jogszabályi változások léptek hatályba 2022. január 1-jén az állatvédelem területén.
Az állatvédelmi törvény és a kapcsolódó rendeletek változásairól
A módosítások leginkább állatjóléti kérdésekben születtek, főleg a befogott kóbor állatokra, láncon tartott kutyákra és kikötött lovakra vonatkozóan, de érintik a lakosságot, az ebrendészeti telepeket, az önkormányzatokat és az állatvédelmi hatóságot is.
Hatályba lépett egy teljesen új jogszabály, a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet), amely részletesen szabályozza a kóbor állatokkal kapcsolatos eljárást, valamint az ebrendészeti tevékenység folytatásának módját, egyúttal szigorítja az ebrendészeti telepek működését és felügyeletét. A már működő, a rendelet hatálya alá tartozó gyepmesteri telepeknek – amennyiben még nem teljesítették a jogszabályban előírt feltételeket – 2022. július 1. napjától kell megfelelnie a rendeletben foglaltaknak.
A rendelet értelmében kóbor állatnak minősül a háziasított állatfajok közül a házi kutya és a házi macska olyan egyede, amely állattartó felügyelete nélkül, tartási helyétől eltérő területen tartózkodik. A kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatosan felmerült költségeket, vagyis a hatósági megfigyelés idejének leteltét követően a napi tartás költségét, a transzponder (ismertebb nevén mikrochip) behelyezésének költségét, a védőoltás, valamint a külső és belső parazita elleni kezelés költségét, az oltási könyv kiadásának költségét. Az illetékes önkormányzat ettől eltérően az örökbefogadó javára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.
Kérdéses azonban, hogy milyen módon kerül majd bebizonyításra az állat tulajdonjoga. Szintén vitatható, hogy az a gazda, aki eb esetében még csak a kötelező transzponder beültetéséről sem gondoskodott, milyen hajlandóságot fog mutatni a költségek megtérítésére, illetve, hogy azok végrehajtására milyen intézkedések tehetők.
További újítás, hogy a jogalkotó végre konkretizálta azon eseteket, amikor az ebek és lófélék kikötése megengedett, illetve, hogy ezek az állatok mikor tarthatók kikötve. A korábbi szabályozás is csak ezen állatfajok esetében engedte a kikötést, azonban a korábbi terminológia nem volt elég konkrét, így nagy mozgásteret hagyott mind az állattartó, mind a jogalkalmazó részére. A módosítás hatályba lépésével az ebet már csak átmenetileg és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott hosszúságú lánccal lehet jogszerűen megkötni a következő esetekben: az állaton végzett ápolás, ill. gyógykezelés céljából, annak idejére; az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére; közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében- pl. amíg a gépjárművel kiállnak az udvarról-; állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére. Lófélék esetében az istállón kívüli kikötés időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 60 percet.
Tekintettel arra, hogy a hatósági ügyintéző nagy valószínűséggel nem fogja napról napra végig járni az adott településeket a szabályok betartásának ellenőrzése végett, ezért a jogsértések felderítésében továbbra is nagy szerepe lesz a lakossági észleléseknek, indokolt közérdekű bejelentéseknek.
A jogszabályi módosításokon felül egyúttal az állatok védelmével kapcsolatos állami fellépés hatékonyságát növelő lehetőségek vizsgálatáról szóló 1955/2021. (XII. 23.) kormányhatározat (a továbbiakban: Korm.határozat) 2022. szeptember 30-i határidővel hatásvizsgálati jelentés elkészítését írta elő a belügyminiszter, az agrárminiszter, az igazságügyi miniszter és a miniszterelnökséget vezető miniszter részére: ezzel a Kormány statisztikák, elemzések, a büntetőeljárási és a közigazgatási hatósági eljárási részletek, szankciórendszerek összehasonlításának elkészítését kéri az adott miniszterektől.
Figyelemre méltó, hogy a Korm.határozat annak ellenére írja elő az állatok védelmét szolgáló büntetőeljárások és állatvédelmi hatósági eljárások során kiszabható szankciók egymáshoz való viszonyának vizsgálatát, hogy a 8/2017. (IV. 18.) AB határozat már évekkel ezelőtt megállapította, hogy „ha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor”. Ezek után az érdeklődők kíváncsian várhatják, hogy a Korm. határozat alapján elkészülő hatásvizsgálati jelentés milyen megállapításokra fog jutni.
