A szerzői jog az iparjogvédelmi jogokkal egyetemben a szellemi alkotások jogának egyik legfontosabb részét képezi. A szerzői jog az alkotóknak és szerzőknek biztosítja - legyen az tudományos, művészeti, irodalmi vagy akár szoftverben megtalálható - műveik szellemi alkotást képző részének jogi védelmét. Mit kell tehát bővebben tudni erről, a mai világban egyre inkább teret nyerő jogágról? Ebben a cikkben kiderül.
A szerzői jog, s generálisan a szellemi alkotások joga kétségtelenül a polgári jog sajátos, egyedi területét képezi. Magyarországon először az 1959. évi Polgári Törvénykönyvben jelent meg, az ott leírtakat viszont csak részben vette át a hatályos Polgári Törvénykönyvünk, mivel az Országgyűlés már korábban elfogadta az 1999.évi LXXVI. törvényt a szerzői jogról.
Hogyan működik tehát a szerzői jog? Az Szjt. szerint „A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta.” és „A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.” Tehát, amikor valaki megalkot egy művet - legyen az festmény vagy digitális kód - és szerzői jogi védelem alatt áll, akkor ennek a személynek kizárólagos jogai vannak az említett műre, amelyeket nem ruházhat át és amelyekről a szerző nem mondhat le. Ilyen kizárólagos jog például a mű sokszorosításának vagy másolatának elkészítésének joga, az említett műnek a nyilvánosság számára történő terjesztésének joga, a mű alapján származtatott művek készítésének joga, de akár a mű nyilvános előadásának vagy bemutatásának joga is. Mivel ezen jogok kizárólagosak, a szerző kivételével senki más nem gyakorolhatja ezeket a jogokat a szerző engedélye nélkül.
Mi tartozik a szerzői jogi védelem tárgya körébe? Az Szjt. (2) bekezdése kimondja, hogy „Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. (...)” majd egy hosszú, taxatív felsorolást ad arról, hogy pontosan mit ért ezen alkotások alatt. Az egyik legfontosabb tényező, amit meg kell érteni a szerzői jogi törvényben, hogy az egy alkotás anyagi mivoltára terjed ki, nem pedig az adott mű mögött álló fogalmakra, ötletekre, technikákra vagy tényekre. Más szavakkal, az egyén által védeni kívánt műnek kézzelfogható formában kell léteznie ahhoz, hogy szerzői jogi védelemben részesüljön. Ez magában foglalja az írott történeteket papíron vagy egy elmentett digitális dokumentumban, egy eredeti dal felvételét, beleértve annak háttérsávjait, egy vászonra festett festményt, de ilyen alkotás egy építészeti alkotás vagy egy térképmű is. Ezek mind példák olyan dolgokra, amelyek megtapasztalhatók vagy felhasználhatók, és ezért szerzői joggal védettek.
A szerzői jog a világ fejlődésével - mint minden más jogág - igyekszik lépést tartani, ezért mondhatjuk azt, hogy egy napról napra gyarapodó jogág. A megjelenő új jogi koncepciókat - mint például, hogy mi tartozik szellemi alkotásnak - nem csak jogászok figyelmébe ajánlom, laikusoknak is érdemes tisztában lenniük az innovációkkal, hiszen nagyon érdekes megoldások születnek a jogalkotók részéről.
