Az ’50-es évek Szovjetuniója nem volt a világ legbiztonságosabb helye. Élénken élhetett még az emberekben a II. világháború és a gulág intézménye, valamint minden idők egyik legbrutálisabb diktatúrája működött az országban. Nem voltak tehát meglepőek a váratlan halálesetek, azonban az 1959. február 1-jén történt 9 fiatal halála sokáig megoldatlan  maradt.

A rejtélyes halálesetet az expedíció vezetőjéről Gyatlov-rejtélynek nevezték, a hágót, ahol pedig az életüket vesztették Gyatlov-hágónak. Eredetileg 10-en indultak túrázni a Urál hegységben, egyik társuk később azonban visszafordult. Ez lett a szerencséje.

Halálukban nem is az különös, hogy megtörtént, hiszen az Urál vidéke a fagy és hó miatt koránt sem számított barátságos vidéknek, hanem a körülmények tették azt hátborzongatóvá. A túrázók ugyanis éppen letáboroztak a haláluk helyszínének környékén, azonban amilyen állapotban azt később a nyomozók megtalálták, az még az ő mentális edzettségüket is próbára tette. A holttesteknek narancssárga színük volt, sokan alsógatyában vagy cipő nélkül voltak a dermesztő mínuszok ellenére, többeknek hiányoztak bizonyos szervei, égési sérülésekkel voltak tele, egy sátor belülről fel volt hasítva, illetve hat áldozat testén radioaktivitást mértek. Továbbá a holttesteket nem is közvetlenül  a tábornál találták meg, ötöt 900 méterre a tábortól, másik négyet pedig csak a hóolvadás után sikerült megtalálni. Az áldozatok tapasztalt túrázók és egyetemi diákok voltak, az eset teljesen érthetetlennek bizonyult.

Természetesen több pletyka és összeesküvési elmélet is szárnyra kapott az ügy kapcsán, a legmerészebbek űrlényekről, vagy esetleg egy szibériai jetiről szóltak. Az ügy aktáit 1990-ig titkosították a Szovjetunióban, utána kezdtek el vele újra foglalkozni.

Végül pár éve sikerült közelebb kerülni a megoldáshoz. Kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy nagy valószínűséggel a túrázókkal egy lavina végzett. Az elmélet kiötlői szerint az állításuk nem százszázalékosan biztos, azonban szerintük ez a verzió következett be a legnagyobb valószínűséggel. A modern technológia és a modellezés segítségével bebizonyították, hogy bizonyos sérüléseket képes volt lavina okozni, valamint okot találni arra, hogy miért hagyták el a sátrukat gyorsan túrázók. A hiányzó nyelvre, és egyéb szervekre azt a megoldást találták, hogy nagy eséllyel vadállatok járhattak arra és ehettek a holttestekből.

Számos kérdés azonban a mai napig tisztázatlan a Gyatlov-rejtéllyel kapcsolatban, lehet, hogy sosem tudjuk teljesen pontosan rekonstruálni, hogy mi történhetet Igor Gyatlovval és társaival. 

Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!