Drakula grófot mindenki ismeri. Bram Stoker regényének sápadt, vérszívó nemezise méltán vált mai kultúránk egyik közismert és rettegett alakjává. Azt azonban már kevesebbek tudják, hogy kiről is mintázta az író ezt a félelmetes karaktert.
Vlad Dracul 1431. november 8-án látta meg a napvilágot Segesváron, II. Vlad Dracul és Cneajna moldáv hercegnő második közös utódjaként. Családja eredeti hazája Havasalföld volt, ám innen Erdélybe kényszerültek menekülni mivel apját oszmánpárti bojárok űzték ki lakóhelyükről. Születésének esztendejében apját a Sárkány lovagrend tagjává választották. Innen ered a Dracul név, mely latinul sárkányt, románul azonban ördögöt jelent.
Vlad fiatalkora idillinek egyáltalán nem mondható körülmények között folytatódott tovább. Édesapja kénytelen volt fejét török igába hajtani, ennek következtében pedig két fiatalabb fiát a török birodalomba hurcolták túszként. Itt ismerkedett meg az ifjú Dracul a hadviseléssel, valamint a logika tudományával. Azonban vakmerő és önfejű természete miatt gyakran részesült testi fenyítésben, mely személyiségére szörnyű hatást gyakorolt. Ezekből az időkből származnak az első feljegyzések arról, hogy Vlad saját szórakoztatására kínzott meg és húzott karóba kisebb rágcsálókat cellája rejtekében. 1447-ben apja lázadó bojárok áldozatává vált a Bălteni melletti mocsárvidéken. A bojárok állítólag maga Hunyadi János parancsára jártak el.
Vlad már 17 évesen Havasalföld ellen vonult egy török kölcsönhaddal, de ekkor kísérlete még kudarcba fulladt. A hőn áhított trónt végül 1456-ban sikerült megkaparintania, a megtorlás pedig nem maradt el. Apja gyilkosainak egy részét karóba húzatta, a többieket pedig életfogytig tartó kényszermunkára ítélte. A források ezt követően hivatkoztak rá először „Ţepeş”, azaz „karóba húzó” néven.
Még az adott korban is egyedülálló kegyetlenségéről számos rémtörténet született. Uralkodása alatt a tulajdont rendkívüli, Szent Lászlóéhoz hasonló védelemben részesítette. Szemléltetés gyanánt; Vlad idejében egy kisértékű lopás is halálbüntetéssel volt megtorolandó, a büntetés végrehajtásának pedig csak a fejedelem fantáziája szabhatott határt. Legkedveltebb módszerének meghagyta a karóba húzást, amelyet tökélyre fejlesztett regnálása során. Aki ezt kapta büntetésül, az semmi jóra sem számíthatott. Az ítélet végrehajtása során a halálra ítéltet megkötözve a földre fektették, majd végbelén keresztül egy nem túl hegyes karót vezettek fel a nyakáig, mindezt oly módon, hogy a cölöp lehetőleg ne érintsen létfontosságú szerveket – a szenvedés idejének maximalizálása érdekében. Palettáján szerepelt még a megnyúzás, az élve elégetés, sőt a megfőzés is. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a nem kifejezetten humánus mivoltáról ismert lefejezést Dracul egy igazán vonzó opcióvá tette, ha halálbüntetés végrehajtására került sor. Márpedig az ebben az időben igen gyakori eleme volt Havasalföld mindennapjainak, mivel számítások szerint körülbelül százezer ember halála szárad a félelmetes úr lelkén. Áldásosnak egyáltalán nem nevezhető tevékenységének egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy a bűnözés lényegében teljesen eltűnt uralkodása alatt.
Az 1461-es év telén Vlad elfoglalta Gyurgyevót, a Duna mentén haladva pedig mintegy 38.000 törököt mészárolt le. A végső, megfutamító csapást is egy tőle igen megszokott módszerrel mérte a török hadakra. Az előre nyomuló muzulmán erők egy helyütt 20.000 török fejére akadtak, természetesen karón. Ez a látvány az elcsigázott csapatokra olyan mély pszichológiai hatást gyakorolt, hogy „Vlad Erdejének” megtalálása után visszavonulót fújtak.
Halálának pontos oka és körülményei máig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint 1476-ban kivégezték. Mások úgy gondolják, 1476-ban egy török elleni csatában vesztette életét Bukarest alatt. Ismét mások azt az álláspontot képviselik, hűtlen havasalföldi bojárok gyilkolták meg. Habár életének végét homály fedi, az a tény bizonyos, hogy Vlad feje végül török kézre került, akik karóba húzva állították azt ki, így jelképezvén győzelmüket maga az Ördög felett.
Vlad Tepes Romániában ma is kimondottan közkedvelt történelmi személy, gyakran szerepel szállodák, vendéglők cégérein. A nagyvilágot azonban jóval inkább a róla mintázott karakter tartja rettegésben, aki számos helyen tűnt már fel könyvekben és a képernyőn egyaránt, karaktere még magyar vonatkozással is rendelkezik, hiszen Lugosi Béla vitte vászonra és személyesítette meg a legendás a grófot.
