Az emberölés problémája gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy ez a szörnyű bűncselekmény már a Bibliában is megjelenik. Hazánkban az emberölés szankcionálásával a hatályos Büntető Törvénykönyv annak 160. §-ban foglalkozik, mely az alapvetésen kívül további 11 minősítő körülményt rögzít. Az igazságszolgáltatás végeztével azonban nincs garancia arra, hogy a bennünk felmerült kérdések mindegyikére választ kapunk. Miért követ el valaki gyilkosságot? Mi visz rá egy személyt arra, hogy elvegye egy felebarátja legalapvetőbb jogát, az élethez való jogot?
A keserű kezdet
Edward Joseph Leonski nem éppen idilli környezetben tölthette el életének első néhány évét. 1917. december 12-én látta meg a napvilágot a New Jerseyben található Kenvilben, egy orosz származású család hatodik gyermekeként. Családját gyakran perzselte belső feszültségek tüze, jellemző volt az alkoholizmus és a gyermekek rendszeres bántalmazása is. A família a mentális betegségek előfordulásától sem volt mentes, jól mutatja ezt az a tény is, hogy Leonski egyik testvérét már annak gyermekkorában elmegyógyintézetben kellett kezelni. Édesanyja a végletekig féltette gyermekeit, minden lépésükről tudomást akart szerezni. Ennek okán a kis Eddiet osztálytársai „anyuci pici fiának” csúfolták.
Leonski már ifjúként dühtől fűtve kezdett választ adni az élet által elé állított kihívásokra. A családi hagyományhoz hűen maga sem vetette meg az italozást, ennek kapcsán gyakran keveredett utcai harcokba. Ezen összecsapásokban segítségére volt, hogy sportolás gyanánt előszeretettel űzte az ökölvívást, valamint testépítéssel is foglakozott. Polgári foglalkozása eredetileg kézbesítő volt 1941-es besorozásáig. 1942-ben 15.000 társával egyetemben Melbournebe helyezték őket, Leonski így Ausztráliába került.
A gyilkosságok
Egy rettenetes bűncselekmény híre rázta meg 1942. május 3-án Melbourne lakóit. A hatóságok egy 40 éves asszony, Ivy Violet McLeod holttestére bukkantak az Albert Parkban. A hullát vizsgáló rendőrök számára azonnal egyértelművé vált, hogy a szerencsétlenül járt nő erőszakos bűncselekmény áldozata lett. A behatóbb nyomozás során fény derült arra, hogy Ivyt brutálisan megverték, majd megfojtották. Ekkor még a rablógyilkosság opciója is nyitva állt, ám a nyomozás során megtalálták a nő pénztárcáját és egyéb értékeit, így egyértelművé vált, hogy nem a vagyoni tárgyak megszerzésének érdekében vették el az életét.
Hat nappal később, május 9-én a 31 éves Pauline Thompson is Ivy Violet McLeod sorsára jutott. Paulinet is bántalmazták, majd fojtogatással vetettek véget életének. A rendőrség a környéken tartózkodók vallomásaiból kiderítette, hogy a szerencsétlenül járt fiatal nőt egy amerikai akcentusú férfi társaságában látták utoljára.
A 40 éves Gladys Hosking holttestére május 18-án bukkantak rá. Az asszonyt akkor érte támadás, amikor munkahelyéről, a Melbourne-i egyetemről sétált hazafelé. Ebben az ügyben azonban már egy szemtanú is előkerült, aki elmondta, hogy a gyilkosság estéjén egy igencsak zilált külsejű, sáros ruházatú férfi kért tőle útbaigazítást, elmondása szerint amerikai kiejtéssel. A személyleírás tökéletesen egyezett Pauline Thompson támadójával, de még azoknak a nőknek a vallomásaival is, akiket a napokban értek hasonló támadások, de szerencsésebbek voltak Pauline-nál. Ezek a túlélők a nyomozás során képesek is voltak felismerni Leonskit, így meggyanúsították a három nő meggyilkolásával.
Az eljárás és a döntéshozatal
Leonski mindegyik bűncselekményt kivétel nélkül beismerte. Habár ausztrál földön követte el az emberöléseket, nem az ország joga szerint, hanem amerikai katonai törvények alapján folyt le az eljárás. Leonskival pszichiáter is foglalkozott, az ő következtetése szerint Edward az anyja miatti gyűlölet miatt követte el a cselekményeket, elméjében vele végzett az elkövetésekkor. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy Leonskit elvarázsolta a nők hangja, azért végzett velük, mert meg akarta azokat szerezni. Ennek ellenére az elmeorvos beszámíthatónak minősítette Edwardot, így november 1-én kötél általi halálra ítélték, majd november 9-én végezték ki Pendridge börtönében, így ő lett a második amerikai katona, akit kivégeztek a II. világháború alatt. Mikor a halálos ítéletről kérdezték, Leonski azt mondta ezt érdemli és sokkal jobban jár, mintha élete hátralévő részét egy cellában kellene töltenie.
Leonski a képernyőn
Edward Joseph Leonski hírhedté vált cselekedetei több ízben is megjelentek a médiában. Első alkalommal a „Death of a soldier” című 1986-os filmben tűntek fel hátborzongató tettei, ahol Reb Brown alakította a gyilkost. Később az „Inside the Mind of a Serial Killer” című bűnügyi sorozat is egy teljes epizód erejéig foglakozott „munkásságával”.
A nehéz gyermekévek a sorozatgyilkosok jelentős részénél megjelenő motívum. Leonski példája jól mutatja, hogy a fiatalkori traumák és megpróbáltatások milyen rettenetes tettekhez vezethetnek.
