Az elővásárlási jogot a Polgári Törvénykönyv az adásvétel különös nemei közé sorolja, a XXXIII. fejezetben található meg. Amennyiben ingatlant szeretnénk vásárolni, érdemes körültekintően eljárni, hiszen nem kizárt, hogy elővásárlási jogosultság illet meg valakit az ingatlannal összefüggésben.
Az elővásárlási jogosultság röviden azt jelenti, hogy az eladó köteles a felé tett összes vételi ajánlatot teljes terjedelmében az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ez az ajánlatközlés a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül a jogosult felé. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. A harmadik személy akkor jogosult az ingatlan megvásárlására, ha a felhívásban meghatározott, általában 8-15 nap alatt az elővásárlásra jogosult ezen jogát nem gyakorolja, vagy írásban kifejezetten lemond az elővásárlási jog gyakorlásáról.
Az elővásárlási jog többféleképpen jöhet létre. Jogszabályi rendelkezésnél fogva a közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén a tulajdonostársnak, bizonyos ingatlanokra a helyi önkormányzatnak, illetve a Magyar Államnak van elővásárlási joga. A jogszabályon alapuló elővásárlási jogot nem szükséges bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, azonban a helyi önkormányzatok általában élnek ezzel. Jogszabályi rendelkezés mellett a tulajdonos szerződéssel is biztosíthat elővásárlási jogot akárkinek.
Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. Az elővásárlásra jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül pert indíthat a felekkel szemben azzal a feltétellel, hogy az ajánlatot elfogadja és teljesítőképességét igazolja.
Nem szükséges értesíteni a jogosultat ingatlan eladásáról, ha az ingatlan ajándékozására, tartási vagy öröklési szerződéssel történő átruházására vagy cseréjére kerül sor (például másik ingatlant vagy más vagyontárgyat kap helyette a tulajdonos), illetve a tulajdonos például gazdasági társaságba apportálja (vagyoni hozzájárulásként a gazdasági társaság részére tulajdonba adja) az ingatlant.
Ezenkívül a vételi ajánlat közlése mellőzhető, ha az elővásárlásra jogosult ismeretlen helyen tartózkodik vagy más körülmények miatt (pl. külföldön tartózkodó jogosult) a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járhat.
