November harmadikán esedékes az amerikai elnök választás, amivel együtt a szavazók voksolnak az alelnökök és szenátorok személyeiről is. Cikkemben elolvashatják, miért volt speciális az idei választás, átvesszük a választási rendszer működését, illetve, hogy mi történik majd ezután.
Ez lesz az USA 59-edik választása. A kérdés az, hogy a 2016-ban megválasztott Donald Trump megőrzi-e elnöki székét és kitölti a második 4 éves ciklusát is. Másik oldalról pedig az a kérdés, hogy Joe Biden korábbi alelnök, vissza tudja-e szerezni a Fehér Házat a demokrata pártnak. A választás tétjét nehéz felülbecsülni, ezt bizonyítja, hogy hazai politikánkat is meghatározza a téma (ahogy a világ minden államáét is). A „szabad világ vezetője” sokak szerint nagyobb hatalmat tart kezében, mint bárki ezen a földön, és valószínűleg pár demokratikus féken kívül csak Isten áll felette. 2020-ban viszont van egy még súlyosabb téma is: a korona vírus. Világszerte az államok próbálják védeni polgáraikat és ez Amerikában sincs máshogy. A választási rendszer alapján így három különböző módon is voksolhattak: ugyan úgy, mint eddig, korábban a választás napjánál, tehát november harmadika előtt járulnak az urnához, vagy levélben. Államonként eltér a szabályozás, de aki mostanában használta a közösségi médiát, valószínűleg tapasztalta, hogy a csapból is az folyik, hogy hogyan is kell szavazni. Október 31-ig 76 millió állampolgár élt az új lehetőségekkel (ez a korábbi 2016-os választás résztvevőinek 60%ka) így hatékonynak mondható. Azonban ennek ellenére mégis sok kritika érte a választást. Míg Donald Trump, regnáló elnök szerint, ezek az új módszerek a liberálisok eszközei a csalásra, addig a Szövetségi Választási Hivatal szerint soha nem volt ilyen biztonságos a szavazás.
Az amerikai elnök választási rendszert (electori rendszer) sokan "antidemokratikusnak" hívják, de az amerikai közvélemény egyetért és kedveli a rendszert, mondván mindig erős támogatást teremt az elnök számára. Emellett pedig számtalan fék és ellensúly van, ami szűkíti az elnök hatáskörét. Az erős felhatalmazás számokban azt jelenti: hiába, hogy Hillary Clinton négy éve 3 millióval több szavazatot kapott, mint Donald Trump, a milliárdos üzletember 77 elector szavazattal nyert (304-227). Már a választás másnapján kiszámolták, hogy 35 ezer ember máshogy voksolása Hillary-nek juttatta volna az elnöki széket. Tehát 331 millió ember sorsáról annak 0,01%-a döntött. Ezt a probléma kört a swing states jelenségnek köszönhetjük. Az USA 52 államából van rengeteg olyan, amely stabilan egyik nagyobb párthoz tartozik. A fennmaradó körülbelül tíz állam az, amiért az igazi harc folyik. 2016-ban Trump tudta őket megszólítani, így tehát az igazi kérdés az idei választáson, hogy Maine, Nevada, Minnesota New Hampshire, Michigan, Pennsylvania, Wisconsin, Florida, Arizona, North Carolina, és Georgia államokat ki hozza.
Választás másnapján republikánus szimpatizánsok örülhettek. Úgy látszott Trump az előrejelzésekkel dacolva és a legtöbb szakértő elemzése ellenére újra nyerni tud. Fej-fej mellett álltak Biden-nel és már csak a swing state-ek közül hiányzott pár siker. Trump ünnepelt már és akadtak személyek, akik gratuláltak neki. Biden reménykedve bíztatta támogatóit, hogy legyenek türelemmel, hiszen a levélszavazatok összeszámolása időigényes. Egy nappal később már egálban, hatodikára már Biden állt győzelemre. Donald Trump és támogatói pereltek és sokan csalásról beszéltek. Néhány esetben valóban indultak eljárások, de a szakértő jogászok szerint ez sem elegendő maximum egy újraszámolásra.
November hetedikén jöttek az első hírek Amerikából, hogy Joe Biden Pennsylvaniai és Nevadai győzelmével megszilárdította előnyét és 270 fölé nőtt electorai száma. Bár legfőképpen a republikánus szimpatizánsok és maga Donald Trump még nem ismerte el, hogy Biden győzedelmeskedett (várnak a végleges eredményekre és a perekre), a szakértők és a politikusok nagy része már Biden személyében látja az USA 46.dik elnökét.
