Az utóbbi évtizedekben a japán kultúra iránti érdeklődés egyre népszerűbbé vált a nyugati emberek körében, ez viszont nagyban köszönhető a politikai-gazdasági kapcsolatoknak is. Az európai típusú emberek számára Japán megítélésének számos különböző módja van. Sokan azt hiszik, hogy a japánok még mindig csendes és elegáns életet élnek, mint ahogy az a közhelyként elterjedt, mások sokkal modernebbnek képzelik el a Japán társadalmat, illetve vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy Japán mindenben különbözik Nyugattól. Az alábbi cikk Tanaka ezzel kapcsolatos tanulmányára épült.
Hasonló a megítélése Japánban a jog szerepének is. Ebben a témában japán kutatók csatlakoztak külföldi megfigyelőkhöz annak érdekében, hogy körbejárják a kérdést. Az egyik vezető elmélet abban áll, hogy a japán társadalom tagjai emberi természetükből adódóan „nem szeretik” a jogot. Egy másik értelmezés arra mutat rá, hogy a Japánok túl hivatalosnak és üzletszerűnek találják a jog szerepét az emberi kapcsolatokban. Valójában egyik válasz sem túl kielégítő, a valóság a kettő között húzódik meg.
A jogászok úgy vélik, hogy Japán egy átmeneti időszakban van, amikor a hagyományos értelemben vett jog fogalma már érvényesül társadalmukban, ahol a legalapvetőbb magatartási normák is hasonlóak a nyugati nemzetekéhez.
Pár érdekesség, ami alátámasztja a fentebb említetteket:
- Először is a jogi pályán dolgozók száma csekély Japánban. A 126.5 milliós országban mindössze 17 ezer képzett jogász van, közülük nagyjából 12 ezren praktizálnak ügyvédként, a maradék 5 ezren bírók, közalkalmazottak stb.
- A jogászok száma Japánban arányosan az egytizede Kanadának és egytizenkilencede az Egyesült Államokénak.
- Egy másik fontos viszonyítási alap a polgári ügyeknek az évenkénti száma. Kaliforniához viszonyítva 1981-es adat szerint a 82 bíróságon 1.238.405 ügy volt, ezzel szemben Japánban 1982-ben összesen 542 ezer. Ez azért is fontos, mert Kalifornia ötször nagyobb Japánnál, ezáltal a perek száma is arányosan 11x több.
A statisztikákból is kitűnik, hogy a japán emberek joghoz való hozzáállása teljesen más, mint a nyugati kultúrákban és csak limitált szerepe van a társadalomban. Ennek egyik fő oka, hogy a japánok inkább a peren kívüli, informális megoldásokat preferálják a felmerülő viták során. Ez abban gyökerezik, hogy a japán társadalomban kulcsszerepet játszik a harmónia fenntartása, így a viták megoldását általában a kölcsönös megértésben látják.
Mi az oka az ellenszenvnek?
Egy tokiói professzor, Noda szerint a japánokban van egy veleszületett ellenszenv a jog irányába. Ő állította azt is, hogy a japánok nem szeretik a jogot. Ezt a japán nemzet vonásaival támasztotta alá, úgy fogalmazott, hogy ők az introvertáltabb beállítottságú nemzetek közé tartoznak, és a természetükből fakad a túl szigorú, kötött logikától, struktúrától való irtózás.
Manapság a bíróság bevonásával történő békéltetési eljárás majdnem mindenféle vita kapcsán lebonyolítható Japánban. Erre vonatkozóan két törvényt is alkottak a 20. század közepén. Az egyiket 1947-ben fogadták el, a másikat 1951-ben. Ez utóbbi a polgári ügyeket megoldandó békéltetető eljárásnak felel meg. A viták rendezésének intézménye széles körben elfogadottnak számít, mivel összhangban áll a harmónia szellemével, valamint annak tiszteletével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a japán társadalom nagyobb tisztelettel adózna a tradicionális értékek iránt, mint korábban, sokkal inkább arról van szó, hogy a viták újfajta, megfelelő rendezésének érdekében szükséges legitimációt képez a törvénykezés.
A békéltetési procedúrák kapcsán mindenképpen érdemes megemlíteni az 1970-es évektől kialakult individualista gondolkodásmódot, ami elsősorban a gyors iparosításnak és a városiasodásnak volt köszönhető. A 20. század elején a legtöbb japán ember ugyanabban a faluban lakott, ahol az őseik is éltek generációkon keresztül, és a legtöbben ugyanazt az értékrendet, viselkedési mintát követték, mint amit felmenőik és a körülöttük élő szomszédok. Ma a legtöbb leszármazott nagyvárosokban él, ekképpen az egyén sokkal kevésbé képes hatással lenni a közösségre, illetve arra, hogy egyénileg befolyással bírjon egy-egy vita lerendezését illetőleg.
A japán jog napjainkban
A fenti szempontokat figyelembe véve, összességében elmondható, hogy a japánok joghoz fűződő attitűdje merőben eltér a nyugati népekétől. A japánok jogról való gondolkodását számos, nagyon sajátos politikai, gazdasági és szociális tényező formálta. Igaz, minden egyes generációnak megvan a saját gondolkodása, amelyet egyrészt befolyásolnak az adott korszak jellemzői, másrészt pedig az adott korszakot megelőző idők normái, viselkedési mintái. Annyi egészen bizonyos, hogy mára a japánok többsége inkább a jog által diktált, a jog eszközei által közvetített igazságosságra tart igényt, mintsem, hogy felhagyjanak követeléseikkel, igényeikkel csak azért, hogy a közösség harmóniáját ne bolygassák meg.
