A 64. évfordulójára emlékezünk az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak. A koronavírus-járvány miatt ezévben csak szűk körben,vagy egyáltalán nem is tartanak megemlékezéseket. Cikkemben pár kevésbé ismert részletet, történetet hozok el a forradalommal kapcsolatban.
- Piros-fehér-zöldbe borult a New York-i Szabadság-szobor, Elvis is felszólalt
Az eseményeknek az egész világon nagy visszhangja volt, a Szovjetuniót több ország is elítélte. Elvis Presley is felszólalt a magyarok ügyében, a Time magazin pedig a magyar szabadságharcost választotta az év emberének. New York-i emigránsok 1956. november 18-án a Szabadság-szobor fáklyájához vezető lépcső lakatját leverték és Mártonffy István mérnökkel együtt kitűzték a magyar zászlót, és a következő feliratot: „Stop genocide, save Hungary”, vagyis „Állítsák meg a tömeggyilkosságot, mentsék meg Magyarországot”. Végül Mártonffyék nem lettek letartóztatva, de attól eltekintve, hogy nagy sajtóvisszhangot kapott az ügy, más befolyása sajnos nem volt.
- Egy halálra ítélt kiskorú
A forradalom egyik emblematikus alakjának számít a 15 éves esztergályostanuló, Mansfeld Péter, aki a forradalom idején Budán élt anyjával és testvérével. Mikor a forradalom kitört, csatlakozott a Széni téri harcolókhoz, ahonnan elküldték őt, de nem volt hajlandó elmenni, így az összekötés lett a feladata, jogosítvány nélkül járt-kelt a csoportok között. Miután leverték a forradalmat röplapokat hordott szét, majd az újraélesztésén dolgozott. Köztörvényes bűnözőként kezelték kocsilopás miatt, 1957-ben kapták el és ítélték halálra. Az ekkor még mindig csak 16 éves fiút nem lehetett ksikorúsága miatt kivégezni, ezért 1959-ig vártak nagykorúságára, amikor is rögtön kivégezték. Emlékművét Gül baba türbéje fölött tekinthetjük meg.
- Tányérokkal a szovjet tankok ellen
A forradalom egyik legfontosabb csomópontja a Corvin-köz volt, ahol hetekig tartották magukat a forradalmárok. Október 26-án levesestányérokat helyeztek ki oda, ahonnan a szovjet tankok jöttek, akik nem is haladtak tovább, mert azt hitték, hogy aknákat helyeztek le, így sikerült őket megállítani.
- Sztálin várta a legjobban a Mikulást 1956-ban
Ez a vicc terjedt el azután, amikor 23-án este a tüntetők a városligeti Sztálin-szobrot ledöntötték, aminek a csizmája ott maradt. Ez a forradalom egy szimbolikus jelenete volt. A szobrot a Nemzeti Színházhoz vitték majd feldarabolták, így lehetséges, hogy azóta is sokan őriznek egy-egy darabot Sztálinból.
- A lyukas zászló
A kivágott közepű magyar zászló hamar a forradalom jelképévé vált. 1949 és 1956 között ugyanis a Rákosi-címerként ismert kép volt hivatalosan a magyar zászló közepén. A legnagyobb baj az volt vele, hogy Magyarország hagyományos nemzeti szimbólumai hiányoztak, ezek helyett a szovjet világból merített, és a szocialistákhoz való kizárólagos tartozást szimbolizálta. Eközben Lengyelroszág és Csehország is megtarthatta hagyományos címereit.
