1849. október hatodikán,171 éve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után gyalázatos módon végeztek ki 12 magyar tábornokot és egy ezredest, valamint ugyanezen a napon lőtték fejbe Pesten gróf Batthyány Lajost. Ma rájuk emlékezünk.
A forradalom leverése után nem sok jóra számíthattak azok, akik a magyar hadseregben szolgáltak: a fiatal Ferenc József példát akart statuálni, és kemény fellépéssel akarta megerősíteni a pozícióját, ezért is küldte Magyarországra a bresciai hiénaként emlegetett Jacob von Haynau császári tábornokot, aki híres volt a kegyetlenségéről, emiatt később általános utálat övezte személyét egész Európában. A perek, amelyek során elítélték az aradi vértanúkat, nem voltak jogilag tiszták és szabályosak, konkrétan olyanok voltak, mint egy koncepciós per. A vád felségárulás volt, ami azért volt méltánytalan, mert Ferenc József az akkori magyar törvények szerint nem volt Magyarország királya. Közös pont továbbá a kivégzettek személyében, hogy az ismertebb 13, a forradalom előtt a császári hadseregben szolgált. Azért ismertebb 13 mert, a közhiedelemmel ellentétben, nem 13 vértanúja van Aradnak: ott végezték ki, Ormai Norbertet, Kazinczy Ferenc fiát Kazinczy Lajost, és Ludwig Hauk-ot is, aki osztrák katonaként állt a magyarok mellé. Igaz, egyiküket se október hatodikán végezték ki, talán ezért is nem emlegetik őket gyakran együtt azzal a tizenhárom katonával, aki október hatodikán vesztette életét. Valamint nem szabad elfeledkezni mellettük Lenkey Jánosról sem, akit csak azért nem végeztek ki, mert megőrült a börtönben, és természetes halált halt.
Az említett pereket gyakorlatilag a formalitás kedvéért bonyolították le, a vádló szerepét ellátók látták el a védelem szerepét is, az ítélet előre borítékolható volt. Október hatodikán az e napon kivégzett 13 vértanúk közül négyen golyó kilencen kötél által vesztették el az életüket, a golyó általi halál volt Haynau különös „kegyelme”. A kötél általi halál rendkívül megalázó egy katonatiszt számára. A legrosszabbul pedig a vértanúk közül Vécsey Károly gróf járt: Ő volt az utolsó, így nem tudott senkitől se elbúcsúzni a halála előtt. végül a legenda szerint Damjanich János kezére lehelt egy csókot. Az eset nagy felháborodást váltott ki egész Európában, még Ferenc József rokona, a segítségére siető orosz cár I. Miklós is elhatárolódott tőle, és elítélte a tetteiket. Külön érdekesség, hogy az aradi tizenhármak között nem csak magyarok foglaltak helyet, igazi multikulturális társaság volt. Három német, egy szerb és egy horvát, valamint két magyarországi örmény is harcolt Magyarország szabadságáért, több mint 170 évvel ezelőtt. Ezekre a hősökre emlékezünk ma, akik Magyarországért, és a magyar emberekért adták az életüket, és váltak a magyar nemzet mártírjaivá.
Név szerint: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezic Károly, Kiss Ernő, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Damjanich János, és Vécsey Károly.
Emléküket örökre megőrizzük.
