A Paraná és az Iguazu találkozásánál játszódik ez a több évtizedes történet, egy vadregényes tájon ahol arab és kínai szó keveredik a spanyollal és a portugállal, ott ahol az ember szeme se rebben ha erőszakot lát az utcán; ezek brazil-argentin-paraguayi hármashatár nagy városai, amelyek a szervezett bűnözés melegágyává váltak.
A bűnözés kialakulásának számos földrajzi, etnikai, politikai, illetve gazdasági tényező kedvezett. A hármashatár földrajzi különlegességét adja, hogy a Paraná és az Iguazu folyók találkozásánál metszik egymást az államhatárok. A Paraná két partját Brazília és Paraguay között a Nemzetközi Barátság hídja (Puente Internacional de la Amistad) köti össze, amelyen napi szinten több tízezren kelnek át, ezzel is ellehetetlenítve az effektív határellenőrzést. Mindhárom ország a Mercosur, vagyis a Dél-amerikai Közös Piac tagja, amely egy vámunió szintjén álló kereskedelmi integrációs szervezet, ebből kifolyólag a hármashatár mentén áthaladó áruk áramlása gyakorlatilag akadálymentesen zajlik. A térségről elmondható továbbá, hogy lakossága igencsak heterogén, a paraguayi Ciudad del Este városában a három legnagyobb lélekszámmal jelenlévő etnikai csoport a kínai, a libanoni és a koreai, de e mellett jelentős a szír, palesztin, tajvani lakosság is. A Paraná brazil partján is jelentős libanoni és palesztin közösség található. A kedvező földrajzi körülmények, a vegyes etnikai összetétel, a megszűnni nem akaró korrupció eredményeképp nem meglepő, hogy a Tres Fronteras területén megjelent a síita libanoni Hezbollah, a kolumbiai FARC, valamint a kínai vagy az orosz maffia.
A gyenge állami fellépés és a számos bűnszervezet jelenléte miatt a Ciudad del Este - Foz de Iguaçu - Puerto Iguazú háromszögben virágzik a csempészet, a hamisítás, az ember-, a fegyver- és kábítószerkereskedelem, illetve közvetetten a terrorizmus is jelen van. Az ezen illegális tevékenységekből befolyó jövedelem tisztára mosására Ciudad del Este-ben kerül sor, ahol az 1990-es években, valamint a 2000-es évek elején 55 bankban, valamint 20 illegális pénzváltóhelyen. Akkoriban az évente tisztára mosott pénz Paraguay GDP-jének a felével egyezett meg, és bár többé-kevésbé eredményes fellépések miatt ma már nem ilyen jelentős „iparágról” beszélünk, még mind a mai napig meghatározza a város arculatát a pénzmosás.
A fent említett országokat folyamatos kritika éri a hármashatár területén kialakult bűnöző paradicsom miatt, a Pénzügyi Akciócsoport összegzése alapján mégis javuló tendencia tapasztalható a térségben. A Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezet, amely vizsgálja mely országok fellépése hiányos pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozás vonatkozásában, majd felhívja ezen államok figyelmét a mihamarabbi intézkedésre. A megtett lépéseket értékelve pedig listázza a FATF iránymutatásoknak megfelelő, a magas kockázatú és a nem együttműködő országokat. Jelenleg a három dél-amerikai ország közül egyik sem esik a magas kockázatú vagy a nem együttműködő kategóriába, ami igazolja, hogy igyekeznek a FATF 40 plusz 9-es iránymutatásához megfelelő törvényeket alkotni. A pozitív előre lépéseket viszont beárnyékolja az, hogy a Pénzügyi Akciócsoport súlyos hiányosságokat tárt fel például Brazília pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni lépéseiben, ami miatt többször is kérdésessé vált az ország besorolása.
A független, évente megjelenő Basel AML (Anti Money Laundering) Index rangsorolás alapján sem rózsás a helyzet a cikkben vizsgált országokban. Az államokat kapott indexük alapján rangsorolják, a mutatót pedig 14 különböző tényező alapján számolják. Példának okáért Paraguay Basel AML indexe 2015 és 2019 között folyamatosan csökkent, de még így is a második legrosszabb eredménnyel záró dél-amerikai országról van szó.
A Tres Fronteras vidéke mind a mai napig gócpontja a dél-amerikai szervezett bűnözésnek és egyre több külföldi szervezetnek ad otthont a három ország együttes tevékenykedése ellenére. Nemzetközi szinten ez komoly kérdéseket vet fel, hogy vajon tényleg ennyire sziszifuszi feladat felszámolni az itt végbemenő illegális tevékenységeket vagy pedig mindig van valaki, akinek nem áll érdekében a paraguayi pénzmosoda leállítása.
