87 éves korában elhunyt Ruth Bader Ginsburg, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja, a bíróság történetének második női tagja. Személyét sokan szerették, markáns véleményének köszönhetően mára már ikonná avanzsált. De hogy lesz valakiből bíróként igazi híresség?
Ruth Bader Ginsburg Brooklynban született és nőtt fel. Idősebb nővére csecsemőkorában elhunyt, édesanyja pedig nem sokkal azelőtt halt meg, hogy Ginsburg elvégezte a középiskolát.
Alapképzését a Cornell Egyetemen szerezte, és férjhez ment a szintén az egyetemen tanuló Martin D. Ginsburg-hoz. Gyermeke született mielőtt megkezdte a jogi egyetemet a Harvardon, ahol első nőként a Harvard Law Review szerkesztőségében is tevékenykedett. Ginsburg később átjelentkezett a Columbia Law School-ba, ahol kiváló minősítésű diplomát szerzett. Kiváló képessége ellenére neme és anyasága miatt nehezen talált munkát ügyvédként, mivel abban az időben az Egyesült Államokban az ügyvédeknek csak nagyon kis százaléka volt nő, és összesen csak két női szövetségi bíró volt. Végül a Rutgers Law School és a Columbia Law School professzora lett, és polgári eljárásjogot tanított.
Először 1970-ben csatlakozott be szakmailag a nemek közötti egyenlőség kérdésébe, amikor felkérték, hogy vezessen be és moderáljon egy szemináriumot a „nők felszabadulása” témában. Ennek részeként Ginsburg az Amerikai Állampolgári Szabadságjogok Szövetséggel együttműködve két szövetségi ügyben készített anyagokat. Az első a szövetségi adózási törvény egy olyan rendelkezését kritizálta, amely megtagadta az egyedülálló gyermeket nevelő férfiaktól a családi adókedvezményt. A második egy Idaho állami törvénnyel ment szembe, amely kifejezetten a férfiakat részesítette előnyben annak eldöntésében, hogy ki igazgassa az elhunyt vagyonát a halál után. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az utóbbi ügyben hozott határozata, a Reed kontra Reed (1971) volt az első, amelyben az egyenlő védelmi záradék, az alkotmány 14. módosítása alapján megsemmisítették a nemi alapú törvényt.
Az évtized hátralévő részében Ginsburg vezető szerepet töltött be a nemek közötti megkülönböztetéssel kapcsolatos perekben. Tucatnyi jogi cikket írt, és a Legfelsőbb Bíróság számos anyagának készítésében működött közre a nemek közötti megkülönböztetés kérdésében. Az évtized során hatszor járt el a Legfelsőbb Bíróság előtt, öt ügyet megnyerve.
1980-ban Jimmy Carter elnök kinevezte Ginsburgot a Columbia District Circuit fellebbviteli bíróságra. Itt pragmaitikus liberálisként híresült el, aki fokozottan figyel minden részletre. A New York-i Egyetem Jogi Karán tartott szemináriumában kritizálta a Roe kontra Wade (1973) ügy érvelését. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a nők alkotmányos jogaként állapította meg az abortuszt. Ginsburg úgy érvelt, hogy a Bíróságnak szűkebb körben kellett volna határozatot hoznia, ami több teret enged az állami törvényhozásnak a részletek megvitatására. Egy ilyen megközelítés szerinte „inkább a kedélyek megnyugtatására, mintsem a viták felpörgetésére szolgálhatott volna”.
1993-ban Bill Clinton az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróság tagjává nevezte ki. Ginsburg több határozottan megfogalmazott különvéleménnyel hívta fel magára a figyelmet, melyeket az ügy fontosságának hangsúlyozása érdekében nyilvánosan fel is olvasott. Szokása volt, hogy talárja mellé különféle gallérokat viselt, melyek közül néhány szimbolikus jelentéssel bírt. Volt például „egyetértés a többségi véleménnyel” gallér és „ellentétes vélemény” gallér.
Hivatali ideje elején ő írta az Egyesült Államok kontra Virginia (1996) ügyben a többségi véleményt, amely szerint egy állami fenntartású egyetem, a Virginia Katonai Intézet felvételi politikája, mely szerint csak férfiak felvételizhettek megsértette az egyenlő védelmi záradékot. Kifejtette, hogy az intézet oktatási programja valójában nemtől függetlenül nem megfelelő a virginiai főiskolai hallgatók túlnyomó többsége számára. „A nőkre vonatkozó általánosítások bár sok nő számára megfelelőek lehetnek, nem indokolják a lehetőségek megtagadását azoktól a nőktől, akiknek tehetsége és képessége kiemeli őket az átlagból” - írta. Felszólalt az abortusz ügyében, illetve kritizálta a Ledbetter kontra Goodyear Tire ügyben hozott többségi határozatot, mely szerint egy nő nem indíthat szövetségi polgári pert munkáltatója ellen, mert az kevesebb fizetést adott neki, mint amennyit a férfiaknak.
Kritizálta az Obamacare kapcsán született döntést, illetve a Választójogi Törvény bizonyos részének alkotmányellenessé nyilvánítását, melyek különböző eljárási garanciákat erősítettek volna meg. Kijelentette, hogy „a garanciák eltávolítása, melyek már működnek és védenek a diszkriminatív változások ellen olyan, mintha kint állva az esőben eldobnánk az esernyőnket, mondván eddig nem lettünk vizesek”.
Ginsburg éles kritikáinak, markáns véleményének köszönhetően egyre nagyobb ismertségre és népszerűségre tett szert. Megkapta az Amerikában híres „Notorius R.G.B.” becenevet és sokaknak vált példaképévé. Számos tévés megjelenése volt, könyveket írtak róla és életrajzi dráma, valamint dokumentumfilm is készült a személyéről. Stílusa és elvei miatt popkultúrális jelképpé vált, paródiák és kötetlen, magánéletről szóló interjúk is készültek vele. 2015 óta visszatérő karakter a Saturday Night Live tévéműsorban Kate McKinnon alakításában.
Ruth Bader Ginsburg hasnyálmirigyrák szövődményei miatt hunyt el 2020. szeptember 18-án, 87 éves korában. Halálának bejelentése után emberek ezrei gyűltek össze gyászolni a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt. Emlékét és munkásságát az egész ország őrzi.
