Szent István király személyét hazánkban évszázadok óta nagy tisztelet övezi. Életműve meghatározza kultúránkat, nemzeti identitásunkat. Nagy királyunkról már évszázadok óta minden évben megemlékezünk, s emléknapját nemzeti ünnepeink közt tartjuk számon.
Az Alaptörvény szerint Augusztus 20-a a hivatalos állami ünnep, valamint nemzeti ünnep az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére.
I. (Szent) István államalapítói munkásságát aligha lehet kétségbe vonni. Uralkodása alatt az ország nagyfejedelemségből nyugati típusú királysággá alakult át, valamint kiépült hazánkban az egyházszervezet.
István 1038. augusztus 15-én távozott az élők sorából, így halála után hosszabb ideig ezen a napon emlékeztek meg róla. Annál is inkább, mivel uralkodása alatt ő tette ünneppé ezt a napot (Szűz Mária mennybevételének napját), ekkor ült királyi tanácsot Székesfehérvárott és tartott törvénynapot.
Ünnepét I.(Szent) László királyunk rendeletével helyezték augusztus 20-ára, mivel ettől a naptól kezdve tisztelték szentként István királyt .
Ez a nap volt az, amikor lovagkirályunk a pápa engedélyével a székesfehérvári székesegyház oltárára helyezte István király földi maradványait. A kor szokásai szerint ugyanis az elhunyt relikviáinak oltárra emelése szentként való elismerést jelentett. Ez azonban még nem jelentett kánonjogilag érvényes szentté avatási eljárást, arra csak jóval később, 1686-ban került sor.
1771-ben veszélybe került Szent István király ünnepe. XIV. Benedek pápa ugyanis csökkentette az egyházai ünnepek számát, s ennek keretében Szent István király napját is kihúzta az ünnepnapok sorából.
Azonban Mária Terézia ugyanebben az évben királyi dekrétummal augusztus 20-át nemzeti ünneppé tette, és a naptárba is felvetette azt. A királynő volt az is, aki 1771-ben a – hányattatott úton Raguzába került - Szent Jobbot Budára hozatta. Ekkor alakult ki a Szent Jobb körmenet hagyománya.
Az 1848-49 – es forradalom és szabadságharc leverése után egészen 1860-ig tilos volt megünnepelni augusztus 20-át, a kiegyezés után viszont Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
Szent István király ünnepét azonban ezután sem tudhatták sokáig biztonságban a magyarok.
1945 után augusztus 20. nemzeti és egyházi töltete nem illett a kommunista vezetés ideológiai irányvonalába. Nem törölték el, hanem más ünneppé igyekezték alaktani: 1947-től az – egyébként középkori eredetű - új kenyér ünnepét ülték ezen a napon, 1949-től pedig az alkotmány ünnepévé vált (mivel 1949. augusztus 20-án lépett hatályba a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, vagyis a kommunista alkotmány).
1950-től, a szerzetesrendek feloszlatásától a Szent Jobb körmenet is tiltólistára került, és csak a rendszerváltást követően éledt fel újra a körmenet hagyománya.
Augusztus 20-a csak 1991-ben nyerte vissza eredeti jelentéstartalmát, amikor az Országgyűlés augusztus 20-át, Szent István király ünnepét a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé tette.
Az idén a járványhelyzet miatt egy kissé más formában ünneplünk: elmaradnak a központi ünnepségek és a Szent Jobb körmenet is.
Lélekben azonban mindnyájan emlékezzünk meg államalapító Szent István királyról, és ezeréves hazánk történelméről!
