Az amerikai sorozatgyilkos, a „gyilkos bohóc" John Wayne Gacy szörnyű rémtetteiről szinte mindenki hallott már. Gacy, akit 1972 és 1978 között harminchárom fiú és férfi megerőszakolása, majd megölése vádjával ítéltek el és később ki is végezték, a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mivel huszonegy gyilkosságért életfogytiglani, tizenkettő gyilkosságért pedig halálbüntetést kapott. Gacy abban különbözött a legtöbb sorozatgyilkostól, hogy nem szenvedett el súlyos traumákat gyermekkorában, azon a nem elhanyagolandó tényen kívül, hogy édesapjával nagyon rossz volt a viszonya, hiszen a férfi nem tartotta őt sokra. Mivel a szocializációjában nincs kifejezett indok, ami előidézhette volna a viselkedését, sokan arra a fejsérülésre gyanakodnak, hogy kiválthatta a történteket, amely gyermekkorában történt, mikor egy hinta lendületből fejbe vágta, és ennek következtében vérrög alakult ki a férfi agyában, ami eszméletvesztéseket is okozott.
Gacy a középiskola után Las Vegasban próbált szerencsét, de itt egy temetkezési vállalkozónál kapott munkát, ám egyik éjjel bemászott egy koporsóba egy halott férfi mellé, de hamar ráeszmélt, hogy valami nincs rendben vele, és ez azt eredményezte, hogy visszament Chicagoba. Innen a Nunn-Bush cipőtársaságnál való munkájának köszönhetően 1964-ben Springfieldbe került, és megismerte Marlynn Myerst, akit 1964 szeptemberében feleségül is vett. Apósának köszönhetően ebben az időszakban a Kentucky Fried Chickennél vezető beosztásba kerülhetett. Első házasságából két gyermeke született, Michael és Christine. Azonban a házasságnak vége szakadt azután, hogy 1968 tavaszán Gacyt szodómia vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan azonban jó magaviselet miatt 18 hónap alatt szabadult, beszámíthatónak és ártalmatlannak találták, de Gacy sosem látta viszont régi családját. Még a próbaideje alatt, 1971-ben újfent a bíróság elé került egy fiatal fiú megerőszakolásáért, azonban a vádakat ejtették, hiszen a fiú nem jelent meg a tárgyaláson. 1972-ben megkötötte második házasságát Carole Hoff-al, akivel Sumerdale-be költöztek és egy vállalkozást alapítottak, PDM Vállalkozások néven. A vállakozás sikeres volt, jó hírük ment, és a szomszédok is kedvelték őket, főleg a nyári partijaikat, ahol Gacy előszeretettel alakította az általa kitalált karaktereket, Pogot és Patchest, a bohócokat. 1975-ben a demokrata párt kincstárnoka lett. A PDM-nél dolgozó fiúk közül azonban egyre többen vádolták Gacyt azzal, hogy zaklatta őket. Gacy azt vallotta, hogy első gyilkossága egy félreértésnek volt köszönhető. A tizenhat éves Timothy Jack McCoy, miután nála töltötte az éjszakát, hiszen nem volt hol aludnia, állítólag reggel egy késsel állt az ágya mellett, emiatt Gacy rátámadt a fiúra és megölte, azonban állításai szerint később rájött, hogy a fiú csak felkelteni akarta, a kés pedig csak azért volt nála, mert reggelit csinált kettőjüknek. A rendőröknek később azt mondta, hogy elsőre nagyon megijedt, de a gyilkosság közben eufóriát érzett és ráébredt, hogy „Az emberölés az igazi izgalom”. A modus operandi nem sokkal ezután fejlődött ki, amikor rájött, hogy valamilyen módon le kell fognia áldozatait, így Pogo trükkjét mutatta meg nekik, a bilincsből szabadulást, majd erre rávette áldozatait, akik számára a szabadulás lehetetlen volt, így a tehetetlen áldozatait megfojtotta. 1975-ben bevallotta Carole-nak, hogy biszexuális, majd ezután igyekezett minél kevesebb időt tölteni otthon, de a nő gyanakodni kezdett, hiszen észrevette, hogy Gacy tini fiúkat visz a garázsba, így 1976 márciusára csendesen elváltak egymástól. 1978 decemberéig rengeteg fiúval végzett, a legtöbb közülük neki dolgozott, és a szokásos trükkökkel ölte meg őket, majd a kúszópincében temette el őket. Előfordult az is, hogy miután megölte őket, az eltűnt gyermekek szüleinek ajánlotta fel a segítségét, miközben részvétét fejezte ki nekik. Két férfi élte túl a Gacyvel való találkozást, egyikük hétszeri fuvar felajánlás, és marihuánával kínálás után sem volt hajlandó beszállni a kocsijába, másikukat pedig miután Gacy elkábította, súlyosan bántalmazta és megerőszakolta, végül nem ölte meg, hanem a férfi a Lincoln Parkban ébredt. Az utóbbi áldozat, Jeffrey Rignal, feljelentést is tett az ügyben közvetlenül a történtek után, 1978-ban, testén súlyos zúzott és égetett sebekkel jelentkezett a rendőrségen, azonban nem tudtak sokat segíteni, hiszen kevés használható információja volt támadójáról. Bevált módszerével Gacy már harmincnál is több fiúval végezhetett 1978 decemberéig, ekkorra már teljesen megtelt a kúszópincéje sírhantokkal, és egyre többen panaszkodtak a háza felől jövő szörnyű bűzre, ekkor pár munkásával meszet hordatott a ház alá, de ez már nem segített. Ez év decemberében Gacy besétált egy Des Palmes-i gyógyszertárba, ahol találkozott Robert Jerome Piest-el, akinek eltűnéséről és az ügy körüli nyomozásról a legtöbbet tudunk, hiszen Terry Sullivan államügyész könyvet is írt a hajsza folyamatáról, és ez volt az az ügy, aminek következtében Gacy szörnyűségeire fény derült. Gacy magához csalta a fiút azzal, hogy felajánlotta, hogy dolgozhat nála, majd a szokásos módszerével megölte őt, és a folyóba dobta a holttestet. Piest és a korábbi áldozatok között sok különbség volt, ami miatt az ő ügyére több figyelmet fordítottak, az első és legszembetűnőbb az, hogy több szemtanú is látta beszélni Gacyvel, valamint míg a korábbi áldozatok mind rossz családi körülményekkel rendelkező fiatalok voltak, Piest életével minden rendben volt, így Kozenczak nyomozó tudta, hogy valami nincs rendben a fiú eltűnésével kapcsolatban. Gacyt többször próbálták vallomásra bírni, de ezt minden alkalommal megtagadta, végül azonban egy alkalommal sikerült becsalniuk a rendőrörsre, és ezidő alatt házkutatást végeztek nála, de itt semmi olyat nem találtak, ami a Piest üggyel kapcsolatba hozható lett volna, csak közvetett bizonyítékokat, amik megerősítették, hogy Gacyvel valami nagyon nincs rendben. Ekkor kapcsolódott Terry Sullivan államügyész a nyomozásba, aki megfigyelőcsoportokat jelölt ki a gyanúsított követésére, ezekkel a megfigyelőkkel előfordult, hogy Gacy kedvesen elbeszélgetett, de az is gyakori volt, hogy megfenyegette őket, dühkitöréseket kapott. A megfigyelés ideje alatt a nyomozócsoport egy újabb, teljeskörű, minden eszközre és a teljes házra kiterjedő házkutatási parancs elérésén ügyködött, mivel a vád összeomlásától tartottak. Végül a lehetőség Bob Schultznak volt köszönhető, aki munkájának köszönhetően sokat járt hullaházban, és december 20-án felismerte a szagot, ami Gacy házából áramlott, és azonnal rohant főnökéhez, majd emiatt úgy döntöttek, lépniük kell, meggyőzték a bírót azzal a megfigyelésükkel, hogy Gacy egy benzinkúton a kutasnak egy csomag marihuánát adott, amit a férfi továbbított a rendőrségnek. December 21-én bekísérték Gacyt a rendőrségre, közben pedig megkezdődött a házkutatás, és amikor a kúszópince vizsgálatára került sor, ahol addigra már állt a víz, először egy hajcsomót találtak, majd további maradványokat. Ezután a helyszínelők segítségével 16 test került elő a kúszópincéből és további 3 a ház különböző pontjairól. Gacy semmit sem tagadott, vallomást tett, bár maga sem tudta pontosan, hány áldozata volt, 30 és 40 közé becsülte őket, valamint azt is bevallotta, hogy utolsó 5 áldozatát a a Des Plaines folyóba hajította, akiket így később meg is találtak.
A tárgyalás 1980. február 6-án kezdődött ügyében, ahol Gacy ügyvédei arra építettek, hogy a férfi valamilyen depresszív személyiségzavarban vagy skizofréniában szenved, hiszen állítása szerint van egy másik személyisége Jack és ezeket a szörnyűségeket ő követte el. Minden próbálkozás ellenére március 20-án 12 rendbeli gyilkosság vádjában bűnösnek találták, és halálra ítélték, a további 21 esetért pedig életfogytiglanit kapott. Tizennégy évet töltött el a Mernard Büntetés Végrehajtási Intézményben kivégzéséig, hiszen többszöri fellebbezéssel sikerült meghosszabbítania életét. Végül 1994 március 9-én, miután eltöltötte utolsó piknikjét családjával, méreginjekcióval kivégezték, utolsó szavai ezek voltak: „Csókoljátok meg a seggemet”. Halála után Dr. Helen Morrison megvizsgálta Gacy agyát, de semmiféle rendellenességet nem talált, ami indítékot adhatott volna szörnyű tetteire. Elmondása szerint Gacyre nem illik egyetlen személyiségprofil sem, és valószínűleg így sosem fogjuk megtudni, mi volt tetteinek pszichológiai indítéka.
