Néhány évvel ezelőtt, ha filmet nézni támadt kedvünk, elmentünk moziba, vagy megvártuk, amíg az DVD-n megjelent. A mai rohanó világban azonban fogyasztói társadalmunk mindenhez azonnal hozzá akar jutni, az internet folyamatos fejlődése pedig ezt lehetővé is teszi egyetlen kattintással. Mára odáig jutottunk, hogy egyesek filmeket, sorozatokat, zenéket töltenek le napi rendszerességgel. A szórakozásnak ezen fajtája azonban valóban olyan ártalmatlan-e, amilyennek első látszatra tűnik?
Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az olyan stream oldalak, mint a Netflix, HBO GO vagy Amazon, ahol filmek és sorozatok százait érhetjük el otthonainkból nagyszerű minőségben. Sokan mégis inkább a torrent oldalakat választják. Ennek a legnyilvánvalóbb magyarázata, hogy az előbb felsorolt oldalak havidíj fejében nyújtják szolgáltatásukat, így imponálóbbak az ingyenes, de valamilyen szinten illegális oldalak, mint például az nCore - ami a hazai felhasználók körében az első helyen szerepel -, vagy a Bigtorrent, és az eStone.
Mit is jelent a torrent, és hogyhogy elérhetők még a mai napig ezek az oldalak? A BitTorrent, röviden Torrent egy olyan p2p (peer-to-peer) informatikai protokoll, illetve fájlcserélő rendszer, ami azon alapul, hogy a felhasználók nem egy központi szerverről töltik le a tartalmat, hanem azt „szeletekben” kapják meg. Ez a gyakorlatban az alábbiak szerint működik: valaki feltölt egy filmet, zeneszámot vagy sorozatrészt, aminek letöltése során a fájl egészét nem ettől az egy személytől fogjuk megszerezni, hanem fájldarabonként különböző felhasználóktól. Miközben pedig mi töltünk le egy fájlrészt, addig más tőlünk szerzi meg a szükséges fájl szeletét, hiszen kötelesek vagyunk visszatölteni a tartalmat minden letöltés után. Ebből az következik, hogy nemcsak letöltők, hanem feltöltők is vagyunk egyszerre.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVII. Fejezetében találjuk a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények törvényi tényállásait. A Btk. 385. § szerinti Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény tényállási elemeinek értelmezésével összefüggésben levonható az a következtetés, hogy a magáncélú, azaz nem jövedelemszerzés célját szolgáló letöltések engedélyezettek. A feltöltés azonban már illegális, hiszen ehhez szükséges a szerző beleegyezése, amennyiben a tartalom jogvédett. Mivel pedig a legtöbb esetben szerzői jog által védett tartalmakról van szó, amelyek terjesztéséhez nincs meg a feltöltőnek a jogosultsága, és jogdíjat sem fizet a szerző számára, az ilyen típusú feltöltések minden esetben jelentős vagyoni hátrányt, kárt okoznak a tulajdonosnak. Az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően az elkövetők egytől tíz évig történő börtönbüntetéssel nézhetnek szembe.
Azonban mennyire kell félniük a torrentezőknek? Tulajdonképpen szinte semennyire, hiszen egyrészt személyes adataik nem nyilvánosak, így nem „vadászhatók le”, másrészt a 2018-ban bevezetett adatvédelmi szabályozás, a GDPR szerint: „A módosítással az adatkezeléssel érintett személyek jogai jogszabályi úton korlátozhatóvá válnak tiszteletben tartva az alapvető jogokat és ez, mint arányos intézkedés jelenik meg, abban az esetben, ha a korlátozás célja polgári jogi követelések érvényesítése.” Ebből az következik, hogy csak abban az esetben adhatják ki a torrent oldalak a felhasználók adatait, ha azt a nemzeti jog előírja, Magyarországon pedig egyelőre még nincs ilyen rendelkezés.
Összegezve tehát nem mondható el, hogy a torrent oldalak teljes mértékben illegálisak lennének, de ha tehetjük, inkább fektessünk be legális streamszolgáltatásokba.
