Másodfok

Az állat általi károkról

Czuczor Sára

2020. június 10. - Másodfok
Egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak az állattartásra, melyek mind az állatok, mind az emberek védelmét szolgálják. Nap mint nap találkozhatunk kutya által lelökött vázával, vagy súlyosabb esetben, megharapott postással. A jogszabály rögzíti, hogy aki állatot tart, például háziállatot, az állat által másnak okozott kárért felelnie kell. De mi történik, ha az adott kutya csak ideiglenesen van nálunk, vagy elkóborolt, és nem tudni, ki a gazdája? 
allatok_karokozasa.jpg

A Polgári Törvénykönyv szabályai kitérnek ezekre az esetekre is. Három esetet különít el a törvény az okozott kár megtérítése szempontjából: a veszélyes és nem veszélyes állatok által okozott károkért fennálló felelősséget, valamint a vadászható állat által okozott károkért fennálló felelősséget. A jogszabály rögzíti, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel. Állattartásnak minősül minden olyan tevékenység, amely állat birtoklásában, felügyelet alatt tartásában jelenik meg. Az állattartó rendszerit a tulajdonos, de állattartónak minősül az is, akinek valamely jogviszony alapján került a birtokába, például megbízási jogviszony által, vagy az állatot gondozza, eltartja. Állattartónak kell tekinteni azt is, aki az elkóborolt állatot befogadja, de azt is, aki jogellenesen tartja magánál, vagy azt, aki a tulajdonos távolléte alatt szívességből gondozza. A valóságban az állattartó, és az állatot ténylegesen gondozó személye elkülönülhet egymástól. A felelősség ilyen esetben aszerint alakul, hogy milyen jogviszony van az állattartó és a gondozást ténylegesen végző között. Mentesül a felelősség alól az állattartó, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, például ha mindent megtett annak érdekében, hogy az állat ne tudjon kiszökni a kapun keresztül.

Veszélyes állattartás kapcsán a jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy akkor mentesül a kártérítési felelősség alól a veszélyes állat tartója, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenysége körén kívül esik. A károkozás nagyobb kockázatát az állat természete és viselkedése alapján kell megítélni, ezért a Polgári Törvénykönyv megkülönböztetésként nem a háziállat-vadállat kategóriát választja, hanem a veszélyesnek minősülő és a veszélyesnek nem minősülő állatok között tesz különbséget. Veszélyes állatnak olyan állat tekinthető, amelynek a természete kiismerhetetlen, természetes vadságuk, tulajdonságuk lényege folytán veszélyt jelenthetnek a környezetre akkor is, ha valakinek a tartásába kerülnek: állatkertben, cirkuszban, de akár háztartásokban is.
A vadászható állat által okozott károk kapcsán más helyzet állt elő. A törvény ezen rendelkezése az ember uralma alatt nem álló, vadon élő és vadászható állatok által, például mezőgazdaságon vagy erdőgazdaságon kívül okozott kárért való felelősséget szabályozza. A kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Abban az esetben pedig, ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiment.

Ezen biztonsági előírások ellenére is előfordul azonban, hogy egy-egy utcára kiszökő kutya kiszalad egy autó elé, ezáltal súlyos anyagi kárt és akár személyi sérülést is okozva. Nem ritka azon balesetek száma sem, amikor kutyák okoznak testi sértést ártatlan embereknek. Ilyen például a következő eset is: Gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértésért felel annak a telephely tulajdonosa, aki ugyan kerítéssel elkerítve tartotta a kutyáit, de tudva, hogy azok korábban már kiszabadultak onnan, és másnak testi sértést okoztak. Egy nap a kutyák újra kiszöktek, és a telephely közelében munkálatokat végző sértett testi épségét életveszélyesen- maradandó fogyatékosságot is okozva- megsértették. Az ügyben a Kúria a telephely tulajdonosát vonta felelősségre. Álláspontja szerint tisztában kellett lennie azzal, hogy a kutyák veszélyesek, számolnia kellett volna azzal is, hogy a kerítésen kijutva súlyos sérüléseket okozhatnak. A kutyák kiszabadulásának lehetősége tehát megteremtette a felelősségi alapot. A Polgári Törvénykönyv szabályozása pedig megállta helyét.

Ne maradj le hasonló tartalmakról,

kövess minket Facebook-on és Instagram-on!

A bejegyzés trackback címe:

https://masodfok.blog.hu/api/trackback/id/tr3515650708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
A PPKE JÁK HALLGATÓI LAPJÁNAK BLOGJA