1624-ben, az akkor még szárnyait bontogató Brit Birodalom alkotott egy talán akkor még annyira fontosnak nem tűnő törvényt. Bár a Statue of Monopolies megelőzte az 1474 –es Velencei dekrétum, de a szabadalom törvény a történelem egyik legnagyobb fejlődését, az ipari forradalom dinamikus változását tette lehetővé. Vajon ma mit kéne tennünk, ha valami forradalmi ötletünk van?
A szabadalom a találmányok egyik iparjogvédelmi oltalmi formája a használati minta mellett. Minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható műszaki megoldás szabadalmaztatható. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a szabadalmaztatott találmány hasznosítására (elsőbbségi jog), azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége korlátozott. Az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig érvényes és csak abban az országban/azokban az országokban, amelyben/amelyekben engedélyezték.
A szellemi tulajdon védelmével a magyar jogrend 1820-ban találkozott. A reformkori Magyarországon azonban eleinte a rendelet kiadásának körülményei miatt még heves ellenállásba ütközött. A dualizmusban rendeződött végül a szabadalom kérdése 1895-ben, az 1895. évi XXXVII. tc, vagyis az ipar fejlettségéhez igazodó, korszerű szabadalmi törvény nyomán.
Magyarországon a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal az SZTNH, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A hivatal elődje, a Szabadalmi Bíróság a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. tc. 23. §-a alapján jött létre 1896-ban. A második világháború után az államigazgatás részeként működő Országos Találmányi Hivatal lett az intézmény neve. 1996 és 2010. december 31-e között neve Magyar Szabadalmi
Hivatal. 2011. január 1-jétől nevezték át SZTNH-ra, amit 2019. március 15. óta Pomázi Gyula Zoltán vezet.
Nem lehet akármit szabadalmaztatni. Fontos, hogy a feltalálás szabadalmazható legyen (új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható műszaki megoldás), illetve, hogy a találmány olyan tárgykörbe tartozzék, amellyel kapcsolatos kizárólagosság nem sérti a társadalom érdekeit, és amely iparilag alkalmazható. Másnak ne legyen korábbi szabadalmi igénye, illetve feltalálói tevékenységen alapuljon. Az eljárás költségeit a feltaláló viselje, jogait a társadalom érdekeire gyakorolja, a szabadalmat pedig csak ésszerű ideig tartsa fenn.
A szabadalmi eljárás az ügyfél kérelmére folytatható közigazgatási hatósági eljárás. Az eljárásra kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendelkezik. Magyarországon érvényes szabadalmat vagy nemzeti, vagy európai, vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a bejelentés és a bejelentett találmány megfelel a jogszabályi előírásoknak. Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében európai úton is kezdeményezhető. Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik. A belföldi, iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület ad szakértői véleményt. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban külföldi személy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában köteles képviselőt megbízni, továbbá esetenként a magyar bejelentőknek is képviselővel kell rendelkezniük a külföldi hivatalok előtti eljárásban. Kötelező képviseletet hazánkban a szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el.
Fontos, hogy a szabadalmazó köteles évente emelkedő, jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat fizetni az államnak évente. A szabadalom a törvényben meghatározott okokból szűnhet meg: az oltalmi idő lejár, az évi díj nem kerül befizetésre, a szabadalmat megsemmisítik és a többi.
