A magyar költészet napja alkalmából megkérdeztem Lackfi Jánost, József Attila-díjas magyar költőt, írót és az egykori József Attila Kör tagjait, hogy hogyan állnak hozzá e jeles magyar naphoz, illetőleg hatott e a munkásságukra József Attila?
József Attila nemzetünk egyik legkiemelkedőbb költője, a születésnapjához igazodó magyar költészet napját pedig idén immár 56. alkalommal ünnepeljük. Azonban a jelen helyzetre tekintettel az előadóestek, a versfelolvasások és filmvetítések nagy bizonnyal elmaradnak, így kortárs költőket kerestem fel, és interjúvoltam meg őket a mai nappal kapcsolatosan. A kérdések egységesek voltak: „Tartja-e Ön a magyar költészet napját? Hogyan hatott az Ön munkásságára József Attila?”
Lackfi János – József Attila-díjas író, költő, tanár, Nyugat-kutató
„Versekkel foglalkozó ember azért ritkán ünnepeli tortával, gyertyákkal, ajándékkal a Költészet Napját. Általában ez idénymunka, itt is fellépés, ott is fellépés, elég sokfele szoktak szakítani ezek az április eleji napok. Idén persze a Nagyhétre esik az ünnep, és én emiatt nem léptem volna fel sehol, hiszen a feltámadás sokkal erősebb valóság. Pluszba jött a karantén, úgyhogy mindenki virtuálozik majd. Annak a híve vagyok, hogy tökjó, ünnepeljük egy évben egyszer a költőket, ahogy a ritka betegségeknek is van napja... vagy a gleccsermászásnak, meg a zumbának is talán. De inkább a költészet Köznapjainak vagyok a híve. Inkább kisebb csimm-bumm cirkusszal, de történjen sokkal több fontos, pici pillanat a költészet jegyében az év folyamán.József Attila hatalmas, tüneményes, kölykös, emberi, csillagközi, messzi és közeli élmény egyszerre. Közben meg egy nyafogó kisgyerek, aki folyton nyúz, hogy ne vigyük azt a rohadt kosarat a padlásra. És mindig kihisztizi, hogy foglalkozzunk vele.Vég nélkül idézhető... Lágy a táj, langy az est, tudod, hogy nincs bocsánat, karóval jöttél, nem virággal, semmi ágán ül szívem, halált hozó fű terem... Se vége, se hossza. Nincs mese, Attila belénk égett...”
Horváth Imre Olivér – költő, a Debreceni Egyetem anglisztika szakos doktorandusza, part-time oktatója
„A magyar költészet napja különösen fontos számomra: tíz évvel ezelőtt ekkor láttam meg életem szerelmét egy 12 órán át tartó versfelolvasós rendezvényen. Ezért megérte megtanulnom olvasni. József Attilát azért kedvelem, mert jó kimondani a verseit. Magukat a szavakat. Ha már hangzás: József Attilához fűződik a talán legeredetibb megzenésített versekből álló zenei album: a Hétköznapi csalódások punkzenekar „...Én József Attila itt vagyok!” című lemeze.”
Bíró Krisztián – költő, a Miskolci Szépíró-kör tagja
„A magyar költészet napját nem mondanám ünnepnek, ugyanolyan nap, mint a többi, csak az üzenőfalad megtelik József Attila- és Petri György-versekkel. Ahogy nem fogod jobban szeretni az édesanyád azért, mert évente egyszer anyák napja van, úgy az olvasási szokásaidat sem fogja befolyásolni a költészet napja. Ugyanakkor az év első kötetmegjelenéseit általában erre a napra időzítik a kiadók, ezért mindig izgatottan várom. József Attila költészete hatalmas, gyönyörű és érinthetetlen. Ezért nem is igazán éreztem közel magamhoz a verseit.”
Hevesi Judit – Irodalmi Jelen Költészet díjas költő, szerkesztő
„Fontosnak gondolom, hogy létezik a magyar költészet napja, hiszen egy-egy ünnep- vagy emléknap alkalmat teremt arra, hogy azok, akiket érint, úgy érezhessék: jelent valamit, amit csinálnak. Az írás, ha publikálunk, nyilvános megmutatkozás, mégis döbbenetesen kevés a visszajelzés. Leírhatatlan örömmel tölt el, amikor ismeretlenek leírják, egy-egy sor vagy vers mennyi erőt adott nekik, milyen sokat kaptak a verstől. Persze a legtöbben ilyenkor is klasszikusokat vesznek elő, és fantasztikusnak tartom, hogy ezen a napon csak az nem olvas el egy verset, aki tényleg, igazán nagyon nem akarja. József Attila az általános és középiskolában közelebb állt hozzám, mint mostanában, mégis a versek elemi erejét, József Attila veleszületett tehetségét, nyelvérzékét a mai napig csodálom.”
