A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik, vagyis Családjogi Könyve 146. szakaszának 1. bekezdése rögzíti, hogy a kiskorú szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, míg a 2. bekezdés megjelöli, hogy a szülői felügyelet mely jogokat és kötelességeket foglalja magában: egyebek mellett idetartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása is. A Ptk. tehát egyértelművé teszi, hogy a gyermek nevét a szülői felügyeletet gyakorló személy jogosult meghatározni. De mi a helyzet a közterületek esetében? Ki dönt arról, hogy mely nevet viseljen például egy utca vagy egy köztér?
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. szakasza értelmében a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése önkormányzati feladatnak minősül. Ugyanezen törvény egy későbbi rendelkezése (42.) azt is kimondja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatásköréből ezen jogosultság nem ruházható át, míg a Mötv. 143. szakasza felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak (Budapesten a Fővárosi Önkormányzatnak) arra, hogy rendeletben állapítsák meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés szabályait. A Mötv. értelmében a közterületeket tehát a települési önkormányzatok (szűkebben a képviselő-testületek), valamint a Fővárosi Önkormányzat (szűkebben a Fővárosi Közgyűlés) jogosult elnevezni.
A most már több, mint 13 ezer főt számláló Albertirsa esetében például a 6/2016. (IV. 01.) önkormányzati rendelet tartalmazza a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályokat. A rendelet felsorolja, hogy kik, mely személyek kezdeményezhetik a közterület elnevezésére vagy elnevezésének megváltoztatására irányuló eljárást, eszerint: a; a polgármester, b; a helyi önkormányzat képviselője, c; a közterületen bejelentett lakcímmel rendelkező állampolgárok legalább 10%-a, illetve d; a közterületen ingatlannal, székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy. A rendelet azt is leírja, hogy a közterületek elnevezésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság látja el.
Tavaly novemberben kérelem érkezett Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez, amelyben a Vágóhíd utcában lakók azt kezdeményezik, hogy változtassák meg a közterület (Vágóhíd utca) nevét Gerje utcára. A kérelmezők közül az érintett közterületen bejelentett lakcímmel 7-en rendelkeznek, ami – miután a Vágóhíd utcában összesen 40 személy rendelkezik bejelentett lakcímmel – meghaladja a rendeletben megszabott 10%-os határt. Ám Albertirsa Város Képviselő-testülete végül – képviselői indítványra – egy olyan határozatot fogadott el, amely értelmében a Vágóhíd utcában bejelentett lakcímmel rendelkező valamennyi lakos véleményét kikérik a névváltoztatásról. A döntés hátterében főként praktikus ok állt, hiszen 40 lakos esetében egyáltalán nem megvalósíthatatlan, – köszönhetően a körzet tevékeny képviselőjének is – hogy valamennyijüket megkérdezzék az esetleges névváltoztatás kapcsán – tekintettel egyébként arra is, hogy ezáltal tisztább képet kaphat arról a testület, hogy a Vágóhíd utcában élők közül valójában hányan szeretnék a névváltoztatást.
Budapesten a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott 94/2012 (XII. 27.) önkormányzati rendeletben találhatóak meg a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok. A rendelet – az albertirsai rendelettel összhangban egyébként – általános jelleggel meghatározza, hogy minden közterületet el kell nevezni, illetve azt is, hogy a közterületnév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre, valamint a nyelvhelyességi követelményekre. A fővárosi önkormányzati rendelet előírása szerint a főpolgármester terjeszti a Fővárosi Közgyűlés elé a közterület elnevezésével, illetve annak megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a; a közterületek elnevezése és elnevezésüknek megváltoztatásán túl az adott b; városrésznév megállapítása, megváltoztatása, valamint c; a közterületek védetté nyilvánítása is. A rendelet külön szól arról az esetről, amikor személyről neveznek el közterületet, eszerint személyről közterületet elnevezni halála után, legalább 5 év elteltével lehet.
Magyarországon előszeretettel neveznek el közterületeket, így utcákat és köztereket történelmi személyekről. Leggyakrabban Petőfi Sándor, Kossuth Lajos vagy Rákóczi Ferenc utcanévvel találkozhatunk.
