A Zlinszky János Emlékkonferencián tartott jogtörténeti előadást karunk oktatója, Dr. Liktor Attila "Hat menyegző, négy testamentum" címen.
Habsburg (IV.) Fülöp spanyol- és portugál király (1621-1665)
A Habsburg-ház „spanyol” és „osztrák” ágának 16-17. századi kapcsolatáról tartott előadást, amelyben szó esett a Habsburg-magyar viszonyról is.
Hadd kezdjem ez utóbbival. A Habsburg-magyar viszonyt szinte kizárólag Bécs viszonylatában szokták értelmezni, amely alapvetően egy konfliktusokkal meglehetősen terhelt kapcsolat volt. A konfliktusnak számos kiváltó oka volt, ezek között hazai- és nemzetközi politikai, alkotmányjogi, pénzügyi, katonai stb. található szép számmal. Érthető, hiszen a Magyar Királyság Mohácsot követően a Habsburg-jogar alatt kialakult birodalomnak lett a része, ahol az uralkodó a magyar királysági, a német birodalmi, az osztrák örökös tartományok valamint a cseh királysági rendek – sokszor egymásnak ellentmondó – érdekei között kényszerült egyensúlyozni. A magyar király alapvetően a rendekkel együtt kormányzott, és alapvetően kiegyensúlyozott viszonyról beszélhetünk a Habsburg-uralkodó és a magyar rendek között a korszakban, a fegyveres megmozdulásokra (Bocskay, Báthoryak, Bethlen vagy a Rákóczyak) csak akkor került sor, amikor a király és a nemzet közötti konfliktust nem sikerült politikai úton rendezni.
Persze, hiszen velük együtt éltünk. És mi a helyzet a „spanyol ággal”? Velük nem voltak surlódások?
Nem. A „spanyol ággal” kitűnő volt a magyar vezető réteg viszonya, úgy a 16. mint a 17. században. A magyar egyházi és világi vezető réteg számos tagja a legszorosabb (több esetben személyes) összeköttetésben állt a madridi udvarral, a tizenötéves háború híres magyar hadvezére, Pálffy Miklós országbíró több magyar arisztokratával együtt az 1560-as 70-es években II. Fülöp spanyol király madridi udvarában nevelkedett Rudolf, Ernő, Albert és Vencel főhercegek társaságában. A harmincéves háború időszakában Esterházy Miklós nádor gyermekeinek keresztapaságát maga IV. Fülöp spanyol király vállalta el. A magyar arisztokraták közül számosan megkapták a spanyol királyoktól az Aranygyapjas rendnek a tagságát, még Zrínyi Miklós is a török ellen vezetett híres téli hadjárata (1664) után, amelytől egész Európa zengett akkoriban. A spanyol uralkodók egyébként milliós összegekkel segítették a bécsi rokonságot, hogy a magyarországi védelmet fenn tudják tartani, illetve hogy a Magyar Királyságot felszabadíthassák az oszmán megszállás alól, amely azonban nagyrészt a nemzetközi politikai körülmények miatt csak a 17. század végén sikerült. És ebben a legnagyobb ludasok a franciák voltak…
Habsburg Mária Anna főhercegnő, spanyol királyné (1634-1696) a spanyol birodalom gyámkormányzója (1665-1675)
Ez viszont a szoros összeköttetés szükségességét feltételezte Madrid és Bécs között.
Kétségtelenül. És ez meg is volt. Ugyanis annak ellenére, hogy a hazai- és a nemzetközi irodalom is a „két, egymástól független, önálló ág” elméletét vallja, a főhercegek és infánsnők, valamint a főhercegnők és infánsok között 1548 és 1666 között megkötött hét (!) frigy éppen a dinasztia egységet mutatja… Spanyolországban a trónt nem csak férfiak örökölhették, hanem a nők is, elsőszülöttségi sorrendben. Így a leányági leszármazáson keresztül könnyen kikerülhetett volna a Habsburgok kezéből a spanyol örökség, ha a fiág kihalt volna. Éppen ezért Madrid házasságpolitikája a 16-17. században végig arra irányult, hogy a legidősebb leányokat valamelyik főherceggel házasítsák össze, így biztosítva a spanyol örökség családon belül tartását arra az esetre ha a spanyol fiág kihalna. És még inkább alátámasztja ezt a politikát a gyermekáldás alakulása. Ugyanis amíg az infánsoktól 1516 és1700 között 36 gyermek született, ugyanezen időszak alatt a főhercegektől 1521 és 1705 között 96, jóval több, mint a kétszerese. Valószínűleg ezzel összefüggésben állhat az, hogy minden spanyol Habsburg uralkodó végrendeletében a fiág kihalása esetére azt az infánsnőt (és mindkétnemű törvényes leszármazóit) jelölte meg örökösének, aki valamelyik főhercegnek volt kandidálva vagy már hozzá is ment feleségül…
