Március hatodikán, egy esős pénteki napon került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának első, alapító dékánját ábrázoló mellszobor felavatására, megáldására az Egyetem kertjében.
Noha gyakorlatilag szakadatlanul esett – nem is csak csöpörgött – az eső, alighanem mindenki, aki úgy tervezte, hogy eljön és megnézi a szoboravató ünnepséget, így is tett. Együtt emlékeztek és ünnepeltek a Jogi Kar munkatársai, egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói, illetve különböző méltóságok képviselői, mint például a Kúria Elnöke (Darák Péter), a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese (Belovics Ervin) vagy épp Sólyom László, volt köztársasági elnök. Az eseményen tiszteletét tette Kuminetz Géza, a Pázmány Egyetem rektora és Erdő Péter, bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek, valamint jelen voltak még a Zlinszky család tagjai is.
Elsőként Szabó István, a Pázmány Jogi Karának dékánja mondott beszédet, amelyben egyebek mellett – ahogy ő és sokan másik is emlegetik – „János bácsi” példamutatására hívta fel a közönség figyelmét. Az alapító dékánnal kapcsolatban elmondta még, hogy mindig is fontosnak tartotta a hazáért való cselekvést, ahogy a keresztény értékek megóvását, megőrzését is fő küldetésének tartotta a római jog területének megkerülhetetlen jelentőségű professzora.
Szabó Istvánt követően Zlinszky János Uram, hiszem című költeményét unokája, Zlinszky Péter szavalta el, majd Komáromi László következett, aki az 1995-ben, 25 évvel ezelőtt indult első évfolyam képviseletében emlékezett. Beszédében elmondta, hogy elkötelezett keresztény jogászok kerültek ki Zlinszky János kezei alól. Gyakran idézte számukra a Szent Páltól származó gondolatot, miszerint „a növekedést Isten adja”.
Az ünnepség zárásaként Erdő Péter bíboros megáldotta a Gesztenyés udvarban elhelyezett mellszobrot, majd a legelső évfolyam részéről ketten koszorút helyeztek el az emlékműnél. Ezt követően egy elegáns állófogadás vette kezdetét az Egyetem aulájában.
A mellszobrot Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek alkották.
Az nap további részében a Zlinszky János Emlékkonferencia programjai zajlottak. Nyolc szekcióban folytak az előadások, római jog, jogtörténet és közjog tematikában.Én a Római jog 1. szekción vettem részt, melyben öt előadást hallgathattunk meg.
Az első előadó a Pécsi Tudományegyetem római jog tanszékének vezetője, Jusztinger János volt, akitől Adótörténeti szemelvények a római köztársaság időszakából címmel hallgattuk meg a témához kapcsolódó gondolatait. Kiemelte, hogy az adóügy már akkor a közjog és a magánjog határterületének számított, valamint áttekintette a köztársaság korabeli censor, és az adóbérlők pozícióját is.
Másodiknak Bajánházy István, a Miskolci Egyetem oktatója beszélt A „nemo plus iuris” elv érvényesülése a hadizsákmány eladásakor témakörben. Az előadó különféle Digesta idézetekkel mutatta be a hadizsákmány jogi sorsát, hangsúlyozva, hogy a ius postlimini elve nem csak a hadifogságba esett katonákra, hanem adott esetben a hadizsákmányként elorzott tárgyakra is igaz volt.
Ezután Szalai Ákos, karunk Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetének oktatója következett, aki a nagy polgári törvénykönyvek megjelenése előtti időszak gazdasági szervezeteinek formáit mutatta be, kimutatva e szervezetek különbségeit és hasonlatosságát a római köztársaság, a középkor és a kora újkor időtartama alatt.
Hegedűs Lilla, karunk doktorandusz hallgatója Zlinszky János és Wilhelm Röpke német származású svájci közgazdász munkásságát hasonlította össze. Habár eltérő területen tevékenykedtek, mindkét tudós elvei a jog és az erkölcs talaján álltak.
Végül karunk római jogi tanszékének vezetője, El Beheiri Nadja tartotta meg előadását Zlinszky János és az Egyház szociális tanítása címmel. A professzorasszony különféle pápai enciklikákon, illetve személyes élményeken át láttatta, hogyan határozta meg Zlinszky János életét a hit és az egyház.
Összességében elmondhatjuk, hogy mind a szoboravatás, mind a konferencia méltó emléket állított Zlinszky János életművének és személyiségének. Megismerhettük, mint tudóst és mint embert, és motivációt kaptunk, hogy „pázmányos” diákokként tovább vigyük karalapítónk szellemi örökségét.
A képeket a Magyar Kurír fotósa, Lambert Attila készítette. ( A Magyar Kurír cikke az eseményről: link )
