Vér. Egy felnőtt ember testében átlagosan 3-5 liter vér csörgedezik. Ereink behálózzák az egész testünk: az agyunktól a szívünkig, keresztül a végtagjainkon, át a főbb szerveken: mindent érint, mindenhová eljut. Épp ebben rejlik hatalma és veszélye egyaránt. Vért adni azt jelenti: megmenteni, meghosszabbítani valakinek az életét. Legyen az egy kisgyermek vagy akár egy idős, megfáradt ember, a vér életet ment. De hogyan működik a véradás? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Ki adhat, és ki nem adhat vért? Ezekre a kérdésekre kívánok választ adni cikkemben.
Magyarországon a Magyar Vöröskereszt Alapítvány illetve az Országos Vérellátó Szolgálat szervez évente több alkalommal előre meghirdetett időpontban és helyszínen véradásokat. A legfontosabb szabály, hogy véradó minden egészséges nagykorú, de 65 évesnél fiatalabb személy lehet, amennyiben súlya meghaladja az 50 kilogramm. A vérkészítményekkel kapcsolatos legtöbb teendő ellátását az Országos Vérellátó Szolgálat végzi, illetve koordinálja a véradásokat. Az Egészségügyi Minisztérium 3/2005. (II.10.) hatályos rendelete szabályozza az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó előírásokat és technikai követelményeket. E rendelet határozza meg többek között a donor, a recipiens, a vérgyűjtés, a vér átadása, vagyis a transzfúzió, illetve a vérkészítmény fogalmát egyaránt, amely meghatározások alapján maga a véradás történik. Egy év alatt egy személy csak meghatározott számú alkalommal lehet véradó: férfiak legfeljebb ötször, nők háromszor adhatnak vért. A véradók egészségének védelme érdekében, a szervezet megfelelő regenerálódása tekintetében, két véradás között minimum 56 napnak el kell telnie. Egy véradással akár három életet is megmenthetünk.
A véradás menetének első lépcsőfoka a fizikális orvosi vizsgálat, amely során az orvos meghallgatja a szív-és tüdőhangokat, megtapintja a nyirokcsomókat, megvizsgálja a látható nyálkahártyát és a vérnyomásmérés sem maradhat ki. Ha a vizsgálat eltérést hoz, a vizsgáló orvos mérlegelhet, hogy a donort átmenetileg vagy véglegesen zárja-e ki a véradásból. A kizárásnak oka lehet a banális torokgyulladás, de a halálos veszélyt magában rejtő hepatitis fertőzés is.
Véradásra célszerű étkezést követően érkezni. Fontos, hogy véradás előtt elegendő folyadékot vigyünk be a szervezetünkbe az esetleges rosszullétek elkerülése érdekében. A teljes vérből alapvetően háromféle vérkészítményt lehet előállítani, amelyeknek legnagyobb részét tervezett műtétek, illetve hematológiai betegségekben, mint például leukémiában szenvedők kezelése során használják fel. További jelentős részét a daganatos betegek kezelésénél veszik igénybe. Nagy hányadát szívbetegek, gyomor-és bélrendszeri betegségekben szenvedők, máj- és vesebetegek ellátása során használják fel, valamint szüléskor fellépő komplikációk során. A levett vért több szempontból is megvizsgálják, többek között meghatározzák a vércsoportot is. Minden egyes levett vért szűrnek hepatitis B és C vírusra, HIV vírusra és a szifilisz (lues) kórokozójára. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, a vért megsemmisítik, így az soha nem kerül beadásra. Ugyanakkor van néhány kizáró ok, olyan betegségek amelyek mellett tilos vért adni, - részben a donor, részben a rászoruló beteg védelmében - ilyen például a vírushordozó állapot illetve akut fertőzés, rosszindulatú daganatos betegség, Parkinson - kór, légzési elégtelenség, autoimmun betegség, szívműtét és szervátültetésen átesett személy. Ma világszerte nyilvántartott önkéntes donorok és köldökvér egységek (CBU) együttes száma: 36 714 390. Donorszám a magyar regiszterben: 7087. (Adatok: 2020.01., lsd: az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján)
Sokan tartanak attól, hogy a napközbeni, de akár a kora reggeli órákban kezdődő véradások és az azt követő pihenés miatt szabadságot kell kivenni a munkahelyről. Ennek orvosolására hozták meg a Munka törvénykönyvének 2012. évi I. törvényét, ami kimondja, hogy: "A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra „ - ezzel is segítve a véradót és a véradás folyamatát. A lehetőség adott, éljünk vele, hogy ezzel mások tovább élhessenek!
